<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ezt írja elő a friss kormányrendelet, amely részletezi a kötelező védoltás szabályait.

A kormányrendelet leszögezi, célja annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. 

A rendeletben foglaltakat a nem az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra kell alkalmazni – rájuk külön szabályt alkotott az Orbán-kabinet. 

A kormányrendelet legfontosabb kitétele, hogy a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét a még be nem oltott foglalkoztatottnak előírhatja a munkavégzés feltételeként. Kivéve annak, akinek egészségügyi indokból nem javasolt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás- egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki. 

A munkáltató határozza meg a védőoltás felvételének határidejét, ami:

  • egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen
  • kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. 

A munkáltató elektronikus úton (azon belül e-mailben), vagy papíralapon tájékoztatja a foglalkoztatottat a védoltás kötelezővé tételéről, a fenti határidőkről és arról, milyen jogkövetkezményei lehetnek, ha nem adatja be magának a védőoltást.

Egy év fizetés nélküli szabadság, majd elbocsátás várhat a be nem oltottakra. Fotó: depositphotosEgy év fizetés nélküli szabadság, majd elbocsátás várhat a be nem oltottakra. Fotó: depositphotos

A kormányrendelet meghatározza, hogy milyen dokumentumokkal kell igazolnia a dolgozónak a védőoltás felvételét. A személyi igazolvány mellett például uniós digitális Covid-igazolványal, vagy védettségi igazolvánnyal, illetve applikációval.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor őt a munkáltató fizetés nélküli szabadságra küldheti, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól már mentesült.

Amennyiben pedig a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a dolgozó a védőoltás felvételét nem igazolta, illetve az alól őt felmentő orvosi szakvéleményt sem mutatta be, a munkáltató őt felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal elbocsáthatja, haladáktalanul tudatva vele annak indokát és jogkövetkezményeit.

Fontos, hogy ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, akkor a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul meg kell szüntetnie. 

Akinek időközben megszűnt az oltás alóli mentessége, azt is kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére. 

A munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak a védőoltásokat igazoló dokumentumokat, illetve az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. De azokat csak legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.