A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozatok szerint a kormány a Pénzügyminisztériumot bízta meg azzal, hogy a többi minisztériummal együtt megvizsgálja, milyen hatékonysággal költi a magyar állam a pénzt. A kormány "a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatáról" szóló határozata szerint Varga Mihály feladata lesz, hogy minisztériumán belül felállítson egy "a kiadások felülvizsgálatának koordinálásáért és
elvégzéséért felelős szervezeti egységet". Ennek feladata az egy másik határozatban létrehozott a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoporttal együttműködve
"a kiadási felülvizsgálatra vonatkozó jogi és szervezeti szabályok kidolgozása, továbbá a közkiadások felülvizsgálatának tervezése, végrehajtása és nyomon követése".
Első lépésben idén december 31-ig a 2023-as egészségügyi, családtámogatás és lakhatásra fordított állami kiadásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó adókedvezményeket kell áttekinteni. Ez után 2024-ben az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadásokat kell majd felülvizsgálni.
A határozathoz kapcsolt táblázzatokból kiderül, hogy a felülvizsgálat keretében áttekintik például a babaváró támogatások, a lakástámogatások, a családi adóalap- és járulékkedvezményeket, a négygyermekes anyák és a 25 év alattiak SZJA-mentességét, a családi pótlékot, de a különböző gyógyszertámogatásokat is.
A módszertant részletező melléklet alapján a cél az, hogy megvizsgálják, teljesülnek-e a támogatások céljai, vannak-e duplikációk a támogatásokban, hogyan változtak ezek a kiadások, és hogy milyen eredményeket értek el valójában.
Ez önmagában persze üdvözlendő cél lehetne, hiszen a magyar kormány különböző támogatási formáit gyakran szokták például azzal kritizálni, hogy azok nem elég célzottak, és társadalmi, jövedelmi helyzettől függetlenül ugyanúgy járnak mindenkinek.
Csakhogy baljós jel lehet az érintettek számára, hogy a határozatban mind az egészségügy, mind a család- és lakhatási támogatás területén kitűzik azt a célt is, hogy
"az egyes kiadási részterületeken legalább 3 százalék megtakarítás és ehhez kapcsolódóan hatékonyságnövekedési tartalék elérése"
valósuljon meg, tehát valójában megszorításokat is előkészít ezzel az intézkedéssel a kormány. Az is bizonyos támogatások megszüntetése vagy visszafogása felé mutat, hogy a határozat 14. pontja szerint a 2023-as és 2024-es felülvizsgálatok megállapításait az éves költségvetési törvény tervezetében a pénzügyminiszternek a
„tartsd be vagy indokold meg” elvvel összhangban kell bemutatnia.
Az ezzel párhuzamosan, a következő határozatban felállított Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoport egy Irányító testületből és egy Szakértői Munkacsoportból fog állni, előbbinek az érintett minisztériumok által kijelölt államtitkárok lesznek a tagjai, utóbbit az Irányító Testület fogja felállítani, de az Állami Számvevőszéket, a KSH-t, a Magyar Államkincstárt és az MNB-t is felkérik, hogy delegáljanak tagokat a testületbe, amelybe tudósokat is beültetnének, az ő személyükre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz majd javaslatot.
