Az előzetes adatok szerint 1728 milliárd forint, vagyis a GDP 9,8 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya 2023 első negyedévében - közölte kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Ez egyszerűbben megfogalmazva azt jelenti, hogy ennyivel költött többet a kormány a bevételeinél.
Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva is merőben más lendülettel nyitott a költségvetés, hiszen akkor még 1265 milliárddal kevesebb volt az első háromhavi hiány - a KSH szerint GDP-arányosan 6,8 százalékpontos volt a romlás mostanra.
Azt azonban érdemes tudni, hogy a költségvetés hagyományosan fejnehéz, vagyis az egész éves hiány nagyobb része mindig az év első hónapjaiban keletkezik, majd az év hátralévő részében - különösen annak utolsó negyedében - javulni tud a fiskális helyzet. Most azonban a jelenlegi gazdasági körülmények között kivételesen nehéz helyzetbe sodródott az Orbán-kormány, hiszen ezt a 9,8 százalékot kellene az idei év végére 3,9 százalékra levinni. Ezt pedig egyáltalán nem segíti most például a GDP-alakulása sem, hiszen a gazdasági növekedés kifulladt, az első negyedévben volt sorban a harmadik olyan negyedév, amikor zsugorodott a magyar gazdaság. És látva az építőipar vagy a kiskereskedelem elmúlt hónapokban mutatott teljesítményét, erősen kérdéses, hogy a második negyedév hozhat-e fordulatot a GDP terén.
Visszatérve a friss adatokra, a bevételek 9,2 százalékos növekedésével szemben a kormányzat kiadásai több mint negyedével, 26,5 százalékkal emelkedtek.
Ami a bevételi oldalt illeti, a legnagyobb összeg az áfának köszönhetően érkezett a büdzsébe, az első három hónapban 8,8 százalékkal emelkedett a befolyt összeg, ám például a kiskereskedelem áprilisi 0,9 százalékos havi szintű zsugorodását, nem azt vetíti előre, hogy az áfabevételek látványos növekedésnek indulnának mostantól. Pedig nagyívű tervet vázolt fel a kormány az idei büdzsében: 16,4 százalékkal emelte az áfabevételek előirányzatát. Hogy nem minden úgy alakul, ahogy azt a kormány tervezte, jól mutatja az is, hogy öt hónap alatt (május végéig) az előirányzatnak mindössze harmada folyt be az államkasszába. Vagyis időarányosan nem áll jól ez a sor. Sőt, ha a legutóbbi, májusi hónap számát nézzük, akkor még világosabb a probléma, hiszen idén májusban 283 milliárdnyi áfa folyt be szemben a tavaly májusi 342,3 milliárddal.
A friss adatok alapján a termelési adókra panasz nem lehet, hiszen a KSH közlése szerint 15,6 százalékkal emelkedtek idén, ami elsősorban a tavaly évközben bevezetett szektorális extraprofit-különadóknak köszönhet a kormány. Magyarul ezen a soron a bázishatásnak játszik nagy szerepet. A jövedelemadó-bevételek 16,4 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások pedig 11,9 százalékkal nőttek, az egyéb bevételek pedig 12,2 százalékkal csökkentek tavalyhoz képest az első három hónapban.
Ami pedig a kiadási oldalt illeti, itt 26,5 százalékos volt a növekedés. Pénzbeni társadalmi juttatásokra 23,4 százalékkal költött többet a kormány főként a nyugdíjemelés miatt. A folyó termelőfelhasználás 13,6 százalékkal emelkedett,
kamatkiadások pedig 113 százalékkal (395 milliárddal) nagyobb terhet jelentettek a kormány az első negyedévben, mint egy évvel korábban.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,8 százalékkal esett vissza, amit a kormányzati beruházási, építési projektek visszafogása magyaráz. És itt megint vissza lehetne kanyarodni a GDP alakulásához, hiszen a szakma, sőt, maga Lázár János is erősen kételkedik abban, hogy a magánszektor képes majd pótolni a kieső állami beruházásokat - fogalmazta meg aggodalmait a Klasszis Klub Live! rendezvényünkön júniusban. Vagyis ez egy olyan részterület, mely nem a gazdasági növekedés beindulását fogja támogatni.
Jelentős terhet jelentettek a kormánynak a magas energiaárak is. Igaz, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkennek a piaci árak, ám a kormány tavaly nagyon drágán halmozta fel a készleteket, így egyelőre a piaci folyamatok idehaza nem tudnak érvényesülni. Ennek következtében az egyéb kiadások 1085 milliárd forinttal, vagyis 77,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése miatt.
Röviden összefoglalva bár jelenleg a második negyedév nem kecsegtet számottevő javulással a költségvetés pénzügyeinek terén, az év második felében már láthatóak olyan tényezők, melyek elősegíthetik a költségvetési hiány mérséklődést - persze, amennyiben megtörténnek. Ilyen például a csökkenő infláció, ami miatt a kormány a fogyasztás újbóli növekedésére számít, valamint a keresetek reálszintű növekedésére. Noha a csökkenő infláció felpörgetheti a fogyasztást, de másrészről az adóbevételek növekedését fogja visszafogni. Említhetőek még az energiaárak is, melyek ha a jelenlegihez hasonló alacsonyabb szinten maradnának, akkor az a második félévben már tehermentesítené a büdzsét, hiszen az energiacégeknek kisebb támogatást kellene adni, ha egyáltalán szükséges lenne. Persze jelenleg még nagyon sok a "ha" a történetben, viszont ha ezek a kérdések ki is egyenesednek, még akkor is nagy kérdés, hogy a hiánycél maradéktalanul tud-e teljesülni év végére.
