A Direkt36 cikksorozatot indított annak bemutatására, hogyan alakult az Orbán-kormány közel másfél évtizedes fennállása alatt a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéshozók viszonya, és hogy mi vezetett ahhoz, hogy néhány sikeresnek tűnő év után ismét megtorpanni látszik a magyar gazdaság.
Az első részben Orbán Viktor és Matolcsy György kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felíveléséről és megromlásáról mutatunk be részleteket. A cikk tele van korábban nem feltárt információkkal, ezek közül összeszedtük a legérdekesebb epizódokat.
1. Matolcsy 2006-ban Orbánt hibáztatta a Fidesz választási vereségéért
A 2006-os választások utáni hónapokban több alkalommal is illusztris társaság gyűlt össze a Schmidt Mária történész által igazgatott XXI. Század Intézet budai, XII. kerületi épületének kertjében.
A kritikus megszólalók között volt Matolcsy is. Az előadásában arról beszélt, mi volt az a hét ok, amely szerinte a Fidesz vereségét okozta – és az egyik résztvevő szerint –
„utolsó, legfontosabb okként azt magyarázta, hogy Orbán Viktor személyisége a probléma”.
A forrás szerint Matolcsy azzal érvelt, hogy Orbán nem hallgatja meg mások véleményét, csak a személyes hatalmi érdeke vezérli. Orbán ezeken a találkozókon nem vett részt, de eljutottak hozzá az elhangzottak.
2. Orbán keresi a karaktereket, akiket magába bolondít
Matolcsy később beállt Orbán mögé, aki láthatóan megbocsátotta neki a korábbi kritikákat. Sőt, Orbán magához édesgette Matolcsyt, ahogy azt tette máskor is hasonlóan ambíciózus emberekkel.
Fotó: MTI
Egy korábbi magas rangú kormánytisztviselő szerint ez a folyamat általánosságban úgy néz ki, hogy Orbán mindig keresi azt a „karaktert”, aki szembe mer szállni egy adott rendszerrel és van is víziója hozzá. Ha pedig valakiben meglátja ezt a képességet, utána igyekszik benne jó érzetet kelteni. A forrás szerint Orbán ilyenkor a kiszemeltjét elhívja magához, elmondja neki, mennyire számít rá, és a nyilvánosság felé is jelzi, milyen közel áll hozzá az adott személy. Az illető miután ezt elhiszi, „szinte beleszeret Orbánba”. Ezt követően Orbán aktuálisan kedvenc minisztere - mint amilyen később Lázár János és Palkovics László is volt – „rengeteget dolgozik, kockázatokat vállal”, és „szinte már azt érzi, hogy egyenrangú Orbánnal”.
Ugyanez játszódott le a forrás elmondása szerint 2010 után Orbán és Matolcsy között is.
3. Orbán az IMF „szétmarcangolását” várta Matolcsytól
A cikkben leírnak egy jelenetet, amely az Európai Tanács egyik 2011-es találkozóján történt..
Épp szünet volt a találkozón, Orbán és a kísérete egy különteremben tartózkodott, amikor a miniszterelnök odafordult valakihez, aki épp akkor lépett be a helyiségbe. A tisztviselő feladata az volt, hogy kikísérje a reptérre a szintén Brüsszelben tárgyaló Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. „Véres volt a szája?” – kérdezte a kezét dörzsölgető Orbán arra utalva, hogy Matolcsy milyen hangulatban fejezte be a tárgyalását.
A kérdésen láthatóan megdöbbenő munkatársnak Orbán aztán elmagyarázta, hogy Matolcsynak a Nemzetközi Valutaalappal, az IMF-fel volt megbeszélése. Az IMF-hez még a korábbi szocialista kormány fordult a 2008-as gazdasági válság idején, és ugyan a 2010-es választás után is megmaradt az együttműködés, az Orbán-kormány jóval ellenségesebben állt hozzá a nemzetközi szervezethez. Ahogy a miniszterelnök a delegációs szobában megjegyezte, ő azon a brüsszeli tárgyaláson is arra kérte Matolcsyt, hogy legyen kemény az IMF-fel, „marcangolja szét őket”.
Ekkor, a második Orbán-kormány kezdetén feltétlen volt a kormányfő bizalma a miniszterében.
4. Matolcsy, a varázsló
Matolcsynak a Fideszen belüli ázsióját az is növelte, hogy a jegybank 2014 végén ragaszkodott hozzá, hogy minél gyorsabban bonyolítsák le a devizahitelek forintosítását. Ennek időzítése rendkívül szerencsésnek bizonyult. 2015 elején svájcifrank-árfolyam elszabadult, néhány hét alatt a svájci frank ára 250 forintról 320-ra ugrott, ez azonban már nem érintette azokat a devizahiteleseket, akik élni tudtak a forintosítás lehetőségével.
„Abból tényleg lázadás lett volna”
– mondta egy bankszektorban dolgozó forrás arról, hogy a megugró árfolyam milyen hatással lett volna a hitelesekre.
Orbánnak tetszettek az ehhez hasonló húzások, elégedett volt Matolcsyval. A kormánypárton pedig olyan „varázslóként” kezdték el elkönyvelni Matolcsyt egy kormányközeli forrás szerint, aki számos furcsa, nehezen megmagyarázható dolgot mond, de közülük néhány mégiscsak bejön.
5. A jegybankelnökség már unalmas, de Orbán nem engedi vissza a kormányba Matolcsyt
Mivel a monetáris politika nem igazán érdekelte, Matolcsy egy idő után elkezdett visszavágyni a kormányba, és erre igyekezett felhívni Orbán figyelmét is. Ezt például 2019 elején, az Iparkamara egy rendezvényén tette meg, ahol felvázolt egy számos átalakítást, köztük az oktatási rendszer megreformálását is tartalmazó, 330 pontos programot, amellyel szerinte Magyarország 2030-ra beérhetné Ausztriát.
Orbánt azonban nem hatották meg Matolcsy bombasztikus elképzelései, érdemben nem is reagált a felvetéseire, holott ugyanezen a rendezvényen szólalt fel a jegybankelnök után.
„Kellemetlen volt az egész”
– mondta az esetről egy, a miniszterelnökkel személyes viszonyban álló forrás, aki szerint már az előadás közben lehetett tudni, hogy Matolcsy javaslataiból nem lesz semmi.
Ez az epizód egy jele volt az MNB és a kormány eltávolodásának.
6. Csúcsminiszteri ambíciók
A 2010-es évek végén Matolcsy nem egyszerűen vissza szeretett volna térni a kormányba.
„Arról álmodozott, hogy ő lesz a gazdasági csúcsminiszter” – mondta egy kormányközeli forrás. Matolcsy ekkoriban azt tervezgette, hogy olyan minisztériumot vezetne, amely alá a Pénzügyminisztérium is betagozódik. Ezek a tervei rosszul érintették a pénzügyminiszter Varga Mihályt is.
A miniszterelnöknek azonban teljesen más elképzelései voltak. A 2018-as választások után ismét Vargának szavazott bizalmat, pénzügyminiszterként továbbra is ő felelt a gazdasági ügyekért. Orbán úgy döntött, hogy Matolcsyra jegybankelnökként van szüksége, így amikor 2019 elején Matolcsy első ciklusa a végéhez közeledett, Orbán újabb hat évre őt javasolta az MNB élére.
7. Attól tartottak a kormányban, hogy Matolcsy kormányfőként képzeli el magát
A covidjárvány 2020-as berobbanása után a kormány elhúzódó gazdasági nehézségekkel szembesült. Matolcsy ebben a helyzetben is újabb reformjavaslatokkal rukkolt elő, 2020 nyarán például olyan 12 pontos csomagot ismertetett, amely az egészségügyi, az oktatási és nyugdíjrendszer átalakítására is javaslatot tett.
Ekkor már olyan mértékű volt a bizalmatlanság a kormány és a jegybank között, hogy Matolcsy különböző sokpontos terveit a kormányzaton belül többen is egyfajta kormányprogramként kezdték el értelmezni.
„Sokasodtak a jelek, amelyek arra utaltak, hogy Matolcsy válságkezelő, technokrata kormányfőként képzeli el magát”
– mondta egy kormánytisztviselő arról, hogy a kormányzaton belül attól tartottak, az MNB-elnök megpróbálná kihasználni, ha a kormány belebukna a járvány következményeinek kezelésébe.
8. Matolcsy újabb ciklusra jegybankelnök akarna maradni
Miután Matolcsy rájött, hogy nem tud visszakerülni a kormányba, 2021-ben el akarta érni, hogy a második jegybankelnöki ciklusának 2025-ben esedékes lejárta után is a hivatalában maradhasson. Ehhez törvényt kellett volna módosítani, a jogszabály szerint ugyanis egy személy csak két cikluson át irányíthatja az MNB-t.
A történteket ismerő források szerint Matolcsy részéről ez azért merült fel, mert 2021-ben még úgy tűnt, hogy az ellenzéknek esélye lehet a 2022-es parlamenti választáson. Így ebben a helyzetben a Fidesznek az volt az érdeke, hogy a kulcspozícióban lévő embereit minél hosszabb időre bebetonozza. Matolcsy azonban ekkor már nem számított bizalmi embernek, Orbán így a kérését elutasította.
9. Orbán kiszeretett Matolcsyból
Több kormányközeli forrás is azt állította, hogy Orbán és Matolcsy viszonya nem egyetlen konkrét ok miatt romlott meg, a kapcsolatuk erodálódása hosszabb folyamat része volt.
„Kiszeretés történt. Orbán kiszeretett Matolcsyból. Ezzel párhuzamosan pedig Nagy Mártonba beleszeretett”
– összegezte az egyik forrás. Ezzel arra utalt, hogy Matolcsy 2020-ban megvált befolyásos alelnökétől, az MNB operatív irányítójaként ismertté váló Nagy Mártontól, akit Orbán hamarosan maga mellé emelt, és pár év alatt az egyik legbefolyásosabb miniszterévé tett.
