Az európai uniós központi intézmények vezetői a csütörtök esti rendkívüli kormányfői EU-találkozón az orosz gazdaság stratégiai ágazatait megcélzó, új, hatékony szankciókat tartalmazó csomagot terjesztenek a tagállamok vezetői elé jóváhagyásra. A csomag célja, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét. Mindemellett befagyasztjuk az EU-ban lévő orosz vagyontárgyakat, és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz. Az első szankciócsomaghoz hasonlóan szorosan együttműködünk a partnerekkel és szövetségesekkel – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök reggel.
Nehéz elképzelni, hogy a mostani helyzetben bármely EU-s ország megpróbálná megvétózni a javaslatokat. Ha pedig ezeket elfogadják az szinte biztosan azzal fog járni, hogy új vasfüggönyt húznak Oroszország köré, elvágják Moszkvát a nyugati pénzügyi világtól, és az orosz vállalatok operációját minden lehetséges eszközzel akadályozni fogják Európában és Amerikában. Sőt, az is benne van a pakliban, hogy az ottani eszközeiket, beruházások vagyonelemeit is befagyasztják.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a témában:
Mindez Magyarországot is érinteni fogja, a legnagyobb hazai energetikai beruházás a Paksi Atomerőmű újabb blokkjainak bővítése több ok miatt is zátonyra futhat. Egyrészt a projektet elvileg orosz hitelből finanszírozná a magyar kormány, amelyet az uniós intézkedéseket követően aligha fog tudni lehívni. Mint arról lapunk is írt, korábban 2021 nyarán módosították, majd idén február végén lépett életbe a hitelmegállapodás két változása. Akkor arról döntöttek, hogy a hitelt a magyar fél 2014–2030 között használja fel. A felek minden soron következő éves költségvetési időszak előtt legalább hat hónappal kötelesek megállapodni az adott időszakban felhasználandó hitel összegéről.
Ha a magyar fél nem tud kitáncolni a hitelmegállapodásból, az komoly károkat okozhat az országnak, hiszen az egyik pontja szerint a magyar fél az orosz félnek az adott éves költségvetési időszakban fel nem használt hitel egyeztetett összegének 0,25 százalékát rendelkezésre tartási díjként köteles megfizetni.
Érdekes lesz persze a megállapodás azon része is, hogy a Roszatom hogyan teljesít. Nagyon nehéz elképzelni, hogy az orosz állami atomvállalat működését ne korlátoznák az Európai Unió, illetve az USA területén. Ahogy a mostani kilátások alapján az is reális forgatókönyv, hogy a társaságot kitiltják ezekről a piacokról. Ez pedig azzal jár, hogy az orosz fél sem tudja teljesíteni a szerződésben vállaltakat.
Igaz, az egész engedélyezési folyamat nagyon nyögvenyelősen zajlott, hiszen a szükséges jóváhagyások közül eddig egyet sem sikerült a projektnek megszereznie. Szijjártó Péter január végén úgy nyilatkozott, hogy „még számos engedély beadása szükséges ahhoz”, hogy a beruházás májustól létesítési fázisba lépjen. Feltételezhető, hogy ezek után, ha Paks 2 meg is kapná az engedélyeket, akkor sem fog elindulni a beruházás megvalósítása.
