A nap azzal indult, hogy egyelőre ismeretlen támadók feltörték az ukrán kormány és több ukrán minisztérium honlapját. A támadásról az Ukrajinszka Pravda hírportál adott először hírt. Ugyan a támadók a lengyel érdekek szószólóinak szerepében tetszelegnek, ismerve az orosz titkosszolgálatok eszközeit, illetve a jelen helyzetet, nehéz lenne teljesen kizárni, hogy a szálak valójában Moszkvába vezetnek.
Az eseményről a Privátbankár külpolitikai szakértője, Káncz Csaba is beszámolt Facebook-oldalán:
Az oktatási minisztérium közölte, hogy hivatalos honlapja ideiglenesen nem működik. Arra kértek mindenkit, hogy az oldal újraindulásáig más, alternatív forrásokból tájékozódjanak, azaz a tárca közösségi oldalairól. Hozzáfűzték, hogy jelenleg folyamatban van az üzemzavar elhárítása, és a kiberrendőrség is már "dolgozik".
A hírportál értesülései szerint támadás érte az oktatási tárcáén kívül a kormány, a külügyminisztérium, az energetikai, a sport- és az agrárminisztérium, valamint az állami katasztrófavédelem honlapját. A Covid-igazolásokat is tartalmazó Gyija elnevezésű internetes portál sem elérhető, ugyanakkor a hozzá tartozó alkalmazás működik.
A külügyminisztérium honlapján ukrán, orosz és lengyel nyelven a következő üzenet olvasható: "Ukrán! Minden személyes adatod kikerült a nyilvános hálózatra. A számítógépen lévő összes adat megsemmisült, lehetetlen helyreállítani. Minden információ nyilvánossá vált rólad, félj, és számíts a legrosszabbra! Ezt a múltadért, a jelenedért és a jövődért kapod. Volhíniáért, az OUN-ért (Ukrán Nacionalisták Szervezte), az UPA-ért (Ukrán Felkelő Hadsereg), Galíciáért, Polisszjáért és a történelmi területekért". Volhínia, Galícia és Polisszja olyan területek, amelyek korábban a történelem során Lengyelországhoz tartoztak, de most Ukrajna részei.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) később sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy megkezdték a nyomozást az elkövetők felderítésére. Az előzetes információk szerint az oldalakra történt betörés nyomán személyes adatok nem szivárogtak ki. Az érintett oldalak nagy részét már helyreállították, a többi is hamarosan elérhetővé válik - tette hozzá az SZBU.
A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerint a Wprost című lengyel kiadvány újságírói rámutattak: az üzenetet, amelyet a hackerek a külügyminisztérium honlapján hagytak, nagy valószínűséggel nem lengyel anyanyelvű írta, annak ellenére, hogy tartalmában lengyel eredetűnek próbálták feltüntetni.
A Wprost megjegyezte, hogy a szöveg olyan, mintha rossz fordítót használtak volna. A Wiadomosci című lengyel internetes kiadvány a hackertámadásról szóló beszámolójában úgyszintén megjegyezte, hogy a lengyel rész szó szerinti fordítása a fentebb, más nyelveken közölt szövegnek. A Jevropejszka Pravdának nyilatkozó lengyelajkúak rámutattak több olyan szófordulatra a szövegben, amelyet egy lengyel anyanyelvű nem használna. A legelején az "ukrán!" megszólítás a legszembetűnőbb, ezt így a lengyelek nem használják, mint ahogyan az ukrán nyelvben sem használatos - fűzte hozzá a Jevropejszka Pravda.
Válságos pillanatokat élünk
Megszólalt az ukrán válsággal kapcsolatban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is, aki éppen a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjút, és ebben kijelentette: „Az európai biztonság válságos pillanatát éljük.”
Hozzátette, hogy a jelenlegi válságos helyzetben párbeszédet kell folytatni Oroszországgal, azért is, hogy ismertethessük a NATO egységes, elvi kompromisszumokat kizáró álláspontját. Ukrajna NATO-csatlakozási terveit illetően hangsúlyozta: minden országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát minden szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán.
A főtitkár megerősítette a NATO elutasító álláspontját arra vonatkozóan, hogy Moszkva jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a szövetség további keleti bővítését.
Stoltenberg egyúttal aláhúzta az Oroszországgal folytatott párbeszéd fontosságát. A szövetség ennek érdekében kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről - hangsúlyozta.
"Politikai megoldásokat kell keresnünk, és bízni bennük, fel kell készülni azonban a legrosszabb forgatókönyvre is, amennyiben Oroszország újból a konfrontációt választaná" - jelentette ki.
Valósnak nevezte Ukrajna orosz megtámadásának veszélyét, Moszkva szerinte nyílt vagy korlátozott katonai támadást, vagy akár kibertámadásokat, hibrid műveleteket indíthat el. Ismételten megemlítette, hogy támadás esetén Oroszország "igencsak magas árat" fizet majd.
Kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatás fontosságát. "Világosan megmondtuk Oroszországnak, hogy kénytelenek leszünk komolyan megfontolni jelenlétünk növelését a NATO keleti részében, amennyiben újból erőt alkalmaznak Ukrajnával szemben" - fejtette ki.
Az Egyesült Államok és Oroszország között elindított kétoldalú tárgyalások kapcsán a főtitkár azon meggyőződését fejezte ki, hogy Washington ezeket "szorosan összehangolja és egyezteti majd" európai szövetségeseivel.
Vörös vonal
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai évértékelő sajtóértekezletén mondta el az orosz fél álláspontját.
"Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés - a korábbi és a mostani - irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal" - mondta Lavrov.
"De még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, lehetségesek kétoldalú megállapodások az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren. Ez számunkra szintén elfogadhatatlan, mert olyan csapásmérő fegyverek telepítése a szomszédaink, adott esetben Ukrajna területére, amelyek Oroszországra nézve fenyegetést jelentenének, egy másik vörös vonal" - tette hozzá.
Arról is szót ejtett, hogy megnövelheti gyorsreagálású és különleges erőinek aktivitását a NATO az orosz határok közelében az elkövetkező két-három hónapban az Ukrajna elleni állítólagos orosz fenyegetésre hivatkozva.
Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát, "mesterségesen odacsábítva" Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot.
Szavai szerint az EU ukrajnai katonai kiképző központjaiban lényegében oroszellenes harcosokat készítenek fel. Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik.
Fenyegetések, vádaskodások
A nap folyamán az orosz hadsereg olyan felvételeket tett közzé, amelyeken távol-keleti, egy hadgyakorlatra készülő orosz erők láthatók, amint felszerelésüket és járműveiket vonatszerelvényekre pakolják. Egy amerikai katonai szakértő szerint a hadgyakorlat jó álcát biztosíthat arra, hogy újabb erőket csoportosítsanak az ukrán határhoz – írta a Reuters.
Megszólalt a lapnak az ukrán külügyminisztérium egy tisztviselője is, aki a kibertámadásról elmondta, túl korai még biztosan megmondani, ki áll a háttérben, de az oroszok már korábban több hasonló támadást is végrehajtottak, többek közt Ukrajna ellen is.
Az ukrán katonai hírszerzés azzal vádolja Moszkvát, hogy provokációkat hajthat végre orosz csapatok ellen Transznisztriában (Moldávia oroszok támogatta, szakadár területén), így szolgáltatva ürügyet Ukrajna egy újabb irányból történő megtámadására.
(MTI, Reuters)
