A kormány előszeretettel veszi terítékre a nyugdíjak értékének megőrzésére irányuló vállalását és annak túlteljesítését is. A felszín alatt azonban számos repedés kezd megjelenni a megváltozott nyugdíjszámítási rendszer miatt. A bérnövekedés figyelmen kívül hagyása ugyanis azt eredményezte, hogy egyre szélesebbre nyílik az olló az idősek ellátása és a bérek között. Ennek következménye az a 2014 óta megfigyelhető és egyre nagyobb fokozatra kapcsoló trend, ami a nyugdíjasok életszínvonalának folyamatos romlására világít rá.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint ugyanis tovább emelkedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya. 2018-ban 11 százalékos volt az előző évi 10 százalék után. Ami azonban ennél is súlyosabb, hogy 2010-hez mérten már több mint a duplájára emelkedett a mutató - akkor még csak 4,6 százalék volt.
Relatív jövedelmi szegényeknek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. Ez tavaly havi 93 312 forintra jött ki a statisztikai hivatal szerint, vagyis aki ennél kevesebb pénzből gazdálkodik egy hónapban, az statisztikailag is szegény. Tekintve hogy a lendületes béremelkedés felhúzza az átlag (ez esetben medián) keresetet, az abszolútértéken vett szegénységi küszöb is egyre feljebb kerül. A növekedés mértéke pedig a béremelkedések miatt bőven nagyobb ütemű, mint a nyugdíjak emelkedéséé. 2017-hez képest a szegénységi küszöb értéke 11,3 százalékkal került feljebb, miközben a nyugdíjak alig néhány százalékkal emelkedtek egy év alatt, ez pedig azt jelenti, hogy statisztikailag biztosan egyre inkább elszegényednek a nyugdíjasok.
Köznyelvre lefordítva a 11 százalékos jövedelmi szegénység azt jelenti, hogy 238 ezer nyugdíjas havi 93 312 forintnál kevesebb pénzből élt 2018-ban. Egy év alatt az érintettek száma közel 28 ezer fővel emelkedett.
A ténylegesen érintettek aránya azonban még ennél is magasabb lehet, hiszen a Magyar Államkincstár adatai szerint közel 532 ezren kapnak 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjat, közel 18 ezer esetben pedig 28 500 forintnál is kevesebb az ellátás mértéke. Hogy a statisztika alapján számolt létszám ennél jóval alacsonyabb, abban szerepet játszhat például a nyugdíj melletti munkavállalás is, mely nagymértékben javíthat az idősek életszínvonalán.
Nemek alapján főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek, körükben 12,6 százalékos volt az arány az előző 11,3 százalék után, míg a férfiak érintettsége ennél jóval alacsonyabb, 8,1 százalékos a korábbi 7,7 százalék után. Igaz, 2010-hez nézve mindkét nem esetében jelentős mértékű növekedés történt - az összesített mutatóhoz hasonlóan több mint a duplájára emelkedett az arány.
Hirtelen nagy szerepe lett a nyugdíjaknak a szegénység csökkentésében
Az ugyanakkor váratlan fordulat, hogy tavaly megugrott a nyugdíjak jelentősége az időskori szegénység csökkentésében. A KSH regisztrálja a relatív jövedelmi szegénység mértékét társadalmi juttatások előtt és után is, amiből egyebek mellett a nyugdíjak hatására is lehet következtetni. Mivel nem áll rendelkezésre mindkét kategóriából a nyugdíjas népességre vonatkozó adat, a két állapotot a 65 évnél felettiek esetében érdemes vizsgálni. A két réteg közötti különbséget jelenthetik például a Nők40+ programban nyugdíjba vonuló nők.
Szociális transzferek után a relatív jövedelmi szegénység a 65 évnél idősebbek körében 11,1 százalékos volt, míg a transzferek nélkül ez az arány 20,3 százalék lenne. A transzferek előtti jövedelmi szegénység egyébként nagymértékben emelkedett 2018-ban, előző évre ugyanis még "csak" 12,8 százalékot közölt a statisztikai hivatal. Ez alapján 376 ezer időskorú magyar lenne jövedelmi szegény, transzferek után 206 ezerre tehető ez létszám. Vagyis a társadalmi juttatások az érintettek egyharmát húzzák ki a szegénységből - legalábbis statisztikailag. Mert az vitathatatlan, hogy nem lehet könnyebben megélni 94 ezer forintból sem, mint amennyire nehéz 92 ezerből.
A szociális transzerek szerepe tavaly látványosan felerősödött a statisztikában, hiszen ezek 9,2 százalékponttal csökkentették a jövedelmi szegénységet, míg 2017-ben ez a különbség még csak 3 százalékpont volt.
