Kezdjük a jó hírrel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtök reggel közzétett novemberi ipari adat jobb lett az egy hónappal korábbinál.
Az viszont rossz hír, hogy ez csak azt jelenti, a magyar gazdaság egyik (korábbi?) húzóágazata az októberinél kisebb ütemben zsugorodott tovább, a tavaly tizedik havi -3,1 százalékkal szemben „csak” 2,9 százalékkal.
Legalábbis munkanaphatástól megtisztítva, az alapmutató ugyanis mínusz 4,2 százalék lett, szemben az októberi mínusz 0,2-vel.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,6 százalékkal kisebb volt a 2024. októberinél.
És akkor sajnos folytatnunk kell a rossz híreket. Míg a KSH egy hónappal korábban még arról számolt be, hogy a feldolgozóipari alágak többségében bővült a termelés volumene, addig most pont az ellenkezőjéről: a döntő többségükben visszaesést regisztráltak.
Hogy melyekben, azt az októberi közléssel ellentétben ezúttal szemérmesen elhallgatta a statisztikai hivatal. Ám abból, hogy leírta, mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, már következtetni lehet, hogy
a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában folytatódott a visszaesés.
Ne feledjük, a járműgyártás és az ahhoz szorosan kapcsolódó akkumulátorgyártás a kormány gazdasági növekedési terveinek fő letéteményesei, arra mondott a kormány all-in-t, ám egyelőre úgy tűnik, nem áll nyerésre.
Az még érdekes, hogy míg a KSH októberben még azt kürtölte világgá, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt, addig most ezeket az ágazatokat nem nevesítette.
Fotó: Depositphotos
Csak reménykedhetünk abban, hogy a jövő kedden publikálandó részletesebb adatoktól okosabbak leszünk.
Addig is végül rögzítsük, amit most tudunk még. Nevezetesen, hogy az ipari termelés az év első tizenegy hónapjában 3,9 százalékal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában. Tavaly mindössze egy hónap, február hozott pluszt – mint az a fenti grafikonunkon is látható.
És a kilátások sem jók
A kilátások ezzel együtt rövid távon korántsem kedvezőek: az eurózóna és azon belül a német gazdasági szereplők hangulatát mérő indexek döntő többsége egy éve stagnál, sőt decemberben egyöntetű romlást jeleztek a novemberi állapothoz képest – mutat rá Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Szerinte ezzel párhuzamosan a hazánk tekintetében létfontosságú elektromobilitás folyamata is masszívan lelassult és egyelőre az elkövetkezendő hónapokra sem körvonalazódnak a felívelés jelei. Nagy úgy látja, középtávon lehetünk talán bizakodóak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben az év második felétől kezdődően. Bár óriási volumenek vannak tervben, a gyenge külső konjunktúra árnyéka – gondolva az iváncsai akkumulátorgyár esetére – csak mérsékelt optimizmusra ad okot idén. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet.
2025-ben az ipar alacsony bázisról indul, lesz honnan növekedni – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ezt segíti az új gyárak üzembe helyezése, mely 2025-26 során fokozatos történik és várhatóan a termelés is fokozatosan fut fel. A felfutás mértéke határozza majd meg az ágazat idei termelését, azonban kérdés az is, hogy a meglévő kapacitások hogy üzemelnek. Ebből a szempontból meghatározó lesz a külső kereslet alakulása – amint a mai kiskereskedelmi adatokból látjuk, a belső kereslettel nagyobb probléma nincs – illetve az elektromos járművek iránti igény alakulása. Az elektromos autók iránti igény növekedése szükséges lenne az uniós klímacélok eléréséhez, ám láthatóan jelentősebb állami támogatás nélkül nem tud megtörténni. Szintén kérdés a hagyományos autógyártás versenyképessége, amelyet nagyban fékeznek a túl magas károsanyag-kibocsátás miatt kiszabott büntetések, amelyet a gyártók azért fizetnek, mert arányaiban túl kevés az elektromos autó az értékesítésen belül az elvárthoz képest.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozza, a kilátásokkal kapcsolatban negatív, hogy továbbra sem mutatja a tartós kilábalás jeleit a német ipar. Novemberben az új rendelések volumene 5,4 százalékkal csökkent a megelőző hónaphoz képest. Ebben ugyanakkor a nagy értékű rendelések elmaradása az egyéb járműgyártás ágazatban játszotta a legnagyobb szerepet, azok nélkül minimális, 0,2 százalékos bővülést mutattak az adatok. Sovány vigasznak tekinthető ezzel szemben, hogy a kevéssé volatilis, háromhavi rendelésállomány-változás 1,7 százalékos növekedést mutat.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
