Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése szerint 2025 novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 5,6, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 7,3 százalékkal kisebb volt a 2025. októberinél.
Mivel az illetékes szaktárca, az Építési és Közlekedési Minisztérium nem adott magyarázatot arra, hogy kéthavi (szeptemberi és októberi) emelkedés után miért csökkent megint az építőipari termelés, kénytelenek vagyunk az ágazat szakmai képviseletének, valamint a hazai makrogazdasági elemzőknek az értékelésére hagyatkozni.
Ekkora ingadozást nehéz közgazdaságilag indokolni, ebben biztosan szerepe van a számlázások időbeli csúszásának, azaz annak, hogy a teljesítményt nem egyenletesen számolják el – reagált a lapunknak küldött elemzésében Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint szerint ha ilyen kedvezőtlen adatok jönnek, az egy újabb szeg lesz a IV. negyedéves GDP koporsójába a kedvezőtlen ipari adatok után.
Persze tudunk tényezőket felsorolni, amelyek miatt indokolt lehet az építőipari termelés csökkenése, csak hogy ezek a tényezők akkor is fennálltak, amikor éppen növekedés volt – folytatta Regős. A negatív faktorok között a bizonytalan gazdasági környezetet (kereslet híján minek beruházni), a hazánknak járó uniós források visszatartását, illetve az állami és önkormányzati forráshiányt emelte ki, bár szerinte a tavalyi magas költségvetési hiány alapján azért számíthattunk volna itt is növekedésre.
Ez utóbbi jelentőségét mutatja a két építményfőcsoport közötti különbség is: míg az épületek építése 7,7 százalékkal bővült, addig az egyéb építményeké az ötödével visszaesett – ez utóbbihoz tartoznak nagyobb részben az állami beruházások: utak, vasutak. Lehetséges persze, hogy ez utóbbi alakulása mögött nem kell különösebb okokat keresni, csak az M1-es autópálya bővítésének elszámolása okoz ilyen cikkcakkozást az adatokban, illetve a bázishatás – véli a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: DepositPhotos.com
Bizakodóbb Molnár Dániel. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője a novemberi negatív adatok ellenére a trendet továbbra is kedvezőnek tartja, arra alapozva, hogy az őszi hónapok termelési volumene 3,3 százalékkal magasabb volt a nyáron regisztráltnál, amiből fokozatos kilábalást olvas ki. Annak ellenére, hogy az új megkötött szerződések volumene elmaradt a megelőző évi szintjétől novemberben, mivel – mutat rá – a hó végi szerződésállomány így is több mint 80 százalékos bővülést mutat egy év alatt. Ez az egyéb építményekhez kötődik (82,0 százalékos bővülés), míg az épületek esetében 11,3 százalékkal csökkent a rendelésállomány.
Regős szerint ahol nagyobb visszaesés van a termelésben, ott jelentősen magasabbak a rendelések, ahol pedig a termelés nőtt, ott a rendelésállomány csökkent. „Valljuk be, ez sem könnyíti meg az ágazati adatok értelmezését” – jegyzi meg a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezért is jó lett volna, ha a minisztérium is reagált volna a friss ágazati adatokra, talán ők tudják a válaszokat az elemző kérdéseire.
Novemberben még nem lehetett érzékelni az építőipari statisztikákon az Otthon Start keretében október-novemberben megítélt több mint 500 milliárd forint lakossági hitel hatását, hiszen az építőipar tehetetlenségéből kiindulva lassabban reagál a piaci változásokra – ad egy lehetséges, ugyancsak optimista magyarázatot Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
De mi jöhet ezután?
Az építőipar termelése novemberben tehát érdemben csökkent, ami a negyedik negyedéves GDP szempontjából újabb rossz hír – állapítja meg Regős. Megismételve, hogy ezzel együtt az ágazat helyzetét nehéz értékelni, hiszen olyan szinten cikk-cakkozott az elmúlt 4 hónapban a termelés, hogy az alapján nehéz bármilyen következtetést levonni. A rendelésállomány alapján az ágazat helyzete a jövőben jó lehet (legalábbis makroszinten, az egyes alágazatok helyzete ezen belül vélhetően eléggé eltérő), de hogy ebből mi valósul meg, azt majd a jövő megmutatja.
E tekintetben Juhász is bizonytalan. Mint mondta, hogy a megugró lakáshitelezés milyen folyamatokat indukál, arról e pillanatban inkább csak sejtéseink lehetnek. Mégis úgy véli, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint tavasztól felpörög a lakásipar, azon belül is leginkább a társasházépítési szegmens, kisebb mértékben az új építésű családi házak piaca. Ezen túl nagy számban indulhatnak meg a lakásfelújítási, -bővítési és -korszerűsítési munkák, hiszen az Otthon Start Hitel leginkább a használtlakás-piacot pörgette fel, és az ilyen lakások megvásárlása kisebb-nagyobb mértékű felújításokkal jár.
Erről tanúskodnak az Újház Zrt. tavalyi építőanyag-kereskedelmi adatai is. Ezek szerint az építőanyagok közül a legnagyobb forgalomnövekedés azokban a szegmensekben volt leginkább tapasztalható, amelyeket elsősorban a felújítások során használnak. A cégnél arra számítanak, hogy 2026-ban ezekhez a szegmensekhez felzárkózik az új építésű lakásépítéseknél használt építőanyagok forgalma is (például a falazóanyagoké és a tetőfedő anyagoké), hiszen
a várakozások alapján az új évben legalább kétszer annyi (25 ezer darab) lakás építése kezdődhet el Magyarországon, mint 2025-ben.
Molnár pedig amondó, hogy az október-novemberi adatok már arra utalnak, a harmadik negyedéves megtorpanás után az év végén már érdemben pozitív lehetett az építőipar növekedési hozzájárulása, amely az idei évi folyamatok kapcsán is kedvező előjelet jelent. Keresleti oldalról támogatja az építőipar felfutását egyrészről a lakásépítések élénkülése, amelyet a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start Program nyomán élénkülő kereslet is hajt. De az állami megrendelések, például útépítési munkák is érdemi keresletet generálnak, amely már a rendelésállományban is visszatükröződik hónapok óta. A növekedés dinamikáját és a gazdaság egészére gyakorolt hatását viszont még ezzel együtt is a vállalati szegmens által generált kereslet határozza majd meg. A beruházási hajlandóság javulása az építőipar minden alágában elhozhatja a fellendülést, amely pedig tovagyűrűzhet a gazdaság szélesebb rétegeibe is a beszállítói láncokon keresztül.
Juhász szerint jó hír az építtetőknek, hogy építőanyagból nincs és várhatóan nem is lesz hiány. A hazai gyártási kapacitásokban is van még tartalék, az egész Kárpát-medencére, sőt azon túl is kiterjedő beszállítói láncok pedig olajozottan működnek. Ami bizonytalanság a rendszerben az elsősorban az, hogy a forint meddig marad a forint ilyen jó erőben, hiszen az építőanyagok megközelítőleg 50 százaléka külföldről érkezik.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Emellett nem közömbös az sem, hogy az energiaárak hogyan fognak alakulni az ipar számára az idei évben. Ha ezekben nem lesz érdemi változás, akkor 2026-ban maximum az inflációkövető építőanyagár-emelkedésre számít a szakma – zárja értékelését az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
