A jelenlegi gazdasági körülmények és a tervezett adójóváírás indokolttá teszik a korábbi hároméves bérmegállapodás felülvizsgálatát. A Munkástanácsok Országos Szövetsége a tervezett adójóváírás mellett 10 százalékos bruttó minimálbér-emelést javasol – szögezte le az MTI-nek szerdán küldött közleményében Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) – kedden tartott tárgyalásai után.
A szövetség továbbra is ragaszkodik a minimálbér felzárkóztatásához, és nyitott egy újabb hároméves bérmegállapodásra. A garantált bérminimum intézményét és a minimálbérhez viszonyított különbségét is meg kell őrizni – húzták alá.
Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a kormány olyan adójóváírási csomagot vetett fel, amely a korábbi megállapodás aláírásakor még nem volt ismert. A Munkástanácsok üdvözli a kezdeményezést, amely a szakszervezeti elképzelések újragondolását is indokolja.
Kozma Zsolt a jelenlegi helyzetben azt tartaná reális célnak, hogy a nettó minimálbér meghaladja a KSH által közölt bruttó átlagkereset nettósított értékének 50 százalékát. Álláspontja szerint ehhez az adójóváíráson felül 10 százalékos bruttó minimálbér-emelésre is szükség van.
Mint hozzátette, egy újabb középtávú, akár hároméves megállapodásban a kormány gazdasági előrejelzései alapján a felek közösen határozhatnák meg a minimálbér emelését megalapozó mutatókat és célszámokat. Közös célként lehetne rögzíteni, hogy 2030-ra a bruttó minimálbér elérje a mindenkori bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A szövetség a garantált bérminimum intézményének megtartását is szükségesnek tartja. A garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségnek legalább fenn kell maradnia; a szükséges emelést ennek figyelembevételével kell meghatározni.
A Munkástanácsok bízik abban, hogy a munkaadói oldal a tárgyalások során felfelé módosítja kezdeti béremelési ajánlatát, és a felek közelebb kerülnek a megállapodáshoz – közölte az elnök.
A VKF keddi fordulóján nem közeledtek a munkavállalói és a munkáltatói álláspontok a jövő évi bérekről. A munkaadók javaslata továbbra is bruttó 4 százalékos jövő évi béremelés a miniminálbérre és a garantált bérminimumra egyaránt. Ha beleszámítják, hogy a minimálbérnél jövőre 9 százalék lehet a személyi jövedelemadó, akkor számításuk szerint a munkaadói oldal javaslata nettó 14 százalékos minimálbér-emelésről szól.
Az álláspontok közelítése érdekében a kormány képviselője javasolta, hogy a szakszervezet és a munkaadói oldal folytasson kétoldalú egyeztetéseket a bérekről. Abban maradtak, hogy megvárják az idei háromnegyedéves makrogazdasági adatokat, és utána ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.
(MTI)
