7p

Szintet lépett a kormányzati fenyegetés. A sima politikai üzengetés után most már kormányhatározatban fenyegeti meg a saját közlekedési cégel bíró városok választóit: ha nem a kormánypárt  jelöltje nyer, akkor einstandolják a helyi buszokat és villamosokat is.

A fővárosi paktum felmondásáról szóló kancelláriaminiszteri bejelentés után újabb politikai üzenetet küldött az Orbán-kormány. Ezúttal azonban nem csupán Budapestet vették célkeresztbe, hanem az ellenzéki győzelemre esélyes megyei jogú városokat is. A Magyar Közlöny – először a Népszava által ismertetett – múlt heti számában megjelent kormányhatározatban a kabinet felkérte az érdekeit jelenleg leghatékonyabban képviselő miniszterét, Palkovics László tárcavezetőt, hogy dolgozza ki a helyi közösségi közlekedés állami finanszírozásának modelljét.

Az állam egységesíteni kívánja a finanszírozást, amelynek révén mindenhol kizárólagos szereplő lehet a jövőben. Ez gyakorlatilag a helyi közösségi közlekedési vállalatok államosítását jelenti. Nem olyan sok cégről van szó. Budapest mellett a Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc, Veszprém,Tatabánya és idén márciustól Kecskemét működtet saját céget a helyi közösségi közlekedés működtetésére. (A Volánbusz cégcsoport a helyközi közlekedést bonyolítja.)

A fenti városokból az ellenzéki összefogás jelöltjei akár négy helyen – Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc - is legyőzhetik  a kormánypárt jelöltjeit – mutat rá a kormányhatározat mögött megbúvó egyik lehetséges indokra az Mfor egyik közösségi közlekedésre rálátó informátora. A helyi közlekedés fontos politikai eszközzé válhat ellenzéki kézben. Budapesten egy elhúzódó sztrájk komoly kormányellenes elégedetlenség kiindulópontja lehet.

A szakszervezeteknek az elmúlt években ugyan nem sikerült igazán hatásos, a város életét megbénító akciót szervezni, de egészen más lehet a helyzet, ha a BKV tulajdonosaként beleáll a dologba és Budapest vezetése azt mondja: igen, igazatok van, megérdemelnétek a magasabb bért, a jobb munkafeltételeket és járműparkot, de nincs rá pénzünk, a kormány egyre kevesebb támogatást nyújt a helyi közösségi közlekedés támogatására. Mégcsak nem is lódítanának.

​​​​​​A fővárosi önkormányzat évről-évre kevesebb állami támogatást kap a közösségi közlekedés működtetésére. Az állami normatíva 2006-os 32,5 milliárdról 2015-ben zuhant meg először, akkor 24 milliárd forintra csökkent, majd a következő évben 18 milliárdra, 2017-ben 15 milliárdra, míg 2018-ban pedig 12 milliárd forintra olvadt le. Bár a fővárost egyelőre nem sújtják politikai szankciók, mégis jóval kevesebb központi forráshoz jut hozzá, mint a MÁV vagy a Volán. Míg a BKV egy utaskilométerre jutó támogatása alig 2,4 forint, addig a G7  adatai szerint a Volán 10,9, a MÁV pedig  22,7 forintot kap.

A helyi közlekedési cégek Volánbuszba olvasztását már korábban is rebesgették, de az önkormányzati vereség  tovább lökheti a kormányzati terveket. A közösségi közlekedés államosításáról már évek óta beszélnek, bár korábban a BKV átvétele tűnt a valódi célnak - állítja Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, aki nem hiszi, hogy ez a határozat kampányüzenet lenne, bár kétségtelenül következik a Fidesz eddig kormányzati működéséből. Politikai döntés, ami mellett semmiféle racionális érvet nem lehet felsorakoztatni. 

A szakszervezeti vezető szerint a központosítás vesztesei a fővárosiak lehetnek.

Aligha hihető, hogy a kormány az átvett BKV működtetésére több pénzt adna, mint eddig. A választások után pedig semmi nem tartja vissza őket a járatritkításoktól, vonalak megszűntetésétől, amit a főpolgármesterek eddig nem mertek meglépni.

Az is kérdéses Naszályi szerint, hogy a kormányhatározatban szereplő egységes bér miképpen vezethető be, hiszen még a Volánbusz esetében sem sikerült megvalósítani.

A kormányhatározatban ismét előhúzott nemzeti autóbuszstratégia sem több ámításnál – állítja az Mfor másik BKV-s közeli forrása, aki szerint akkor lesz újra magyar buszgyártás, amikor megérik a magyar narancs. Túl kicsi ahhoz a magyar piac, hogy eltarthasson egy céget. A hazai buszgyártást előtérbe helyező buszstratégia először akkor került elő, amikor Budapest új buszokat vásárolt volna az M3-as metró pótlásához.

Mint emlékezhetünk a BKV 2015-ben két tendert is kiírt a metrófelújítás miatt szükségessé váló buszok beszerzésére. Az egyiket a lengyel Solaris nyerte, a másikat a magyar Mabi-Bus Kft. Aláírták a szállítói szerződést, ám a Fővárosi Közgyűlés addig halogatta a döntést, amíg a kormány elő nem állt a buszstratégia ötletével. Erre hivatkozva előbb visszavonta a buszvásárláshoz ígért garanciát, majd arra kérte a fővárost, inkább bízza külső szolgáltatóra a buszok üzemeltetését. S hiába érvelt azzal a BKV, hogy ez évente kétmilliárd forint többletkiadást jelenthet. A kormány hajthatatlan maradt.

A kormány 2016-ban hívta életre a kormányzatározatban most is megemlített Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottságot (NABB).  Varga Mihály akkor évi 1000-1200 buszt gyártatott volna itthon. Felvevőpiac éppen lett volna, hiszen háromezer csereérett busz közlekedett a hazai utakon. De két bökkenő is akadt. Egyrészt senki se tudta, hogy miképpen vegyék rá a közlekedési vállalatokat, hogy a bizonytalan minőségű, de drága hazai gyártású buszokat vegyenek. De a mód is kérdéses volt, hiszen a tendereket elvileg nem szabhatják a magyar cégekre. Még a kormányközeli nagyvállalkozó, Széles Gábor érdekeltségébe tartozó – Budapesten is szolgáltató – VT-Arriva is Mercedes és MAN járműveket szerzett be.

A kormány most puhított a célokon. Hazai tulajdonú cég helyett elég ha Magyarországon zajlik a gyártás, vagyis külföldi cégek magyarországi szerelőüzemében összeállított járművek is megvásárolhatóak majd állami támogatással. Így se sokkal nagyobb a kínálat. A legnagyobb növekedést produkáló ITK Holding Zrt. a tervek szerint idén 100-200 buszt értékesít. A cég Debrecenben újabb csarnokot épít, reményeik szerint 2020 végére legördülhet az első autóbusz az új gyártósorról. Reményeik szerint öt év múlva évi 1000-1200 busz készülhet az üzemekben. (Összehasonlításul: a világ egyik legnagyobb buszgyára, a Mercedes isztambuli üzeme évi 5600 jármű előállítására képes.) A másik ismert hazai buszgyártó, a Kravtex-Kühne cégcsoport 2016 óta több mint hatszáz magyar buszt adott át a közlekedési vállalatoknak, az idei évben 250-300 busz gyártását tervezik.

De ha nagyon erős a szorítás, akkor a kormány hajlandó kivételt tenni. A BKV például felmentést kapott:  a hármas metró pótlásához szükséges járműveket külföldről is beszerezheti a fővárosi közlekedési vállalat.

A zöld busz mintaprojekt sem több politikai fogásnál. A zöldügyekre egyre jobban rezonáló 40 év alatti korosztály megnyerése egyre fontosabbá válik, nekik szól elsősorban ez a demonstrációs célú, régiónként legalább három hónapig  használt elektromos busz-projekt, amire 2020 végéig 800 milliót szándékoznak költeni. Ezzel megegyező nagyságrendben, 800 millió forintos támogatási keretet hoz létre a kormány arra, hogy a megyei jogú városok vehessenek új, elektromos meghajtású autóbuszokat. Aligha kapkodnak majd a lehetőség után az újonnan alakuló közgyűlések, lévén a járművek darabonként 120-130 milliós árának csupán ötödét állná a kormány.

Különösen soványkának tűnik ez a kormánydöntés annak fényében, hogy áprilisban még azt mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy a kormány azt szeretné, ha három év múlva már csak elektromos buszt állítanának üzembe. Úgy vélte, ha a gyártás beindul, akkor a buszok ára is csökkenhet.

A Gulyás akkor úgy számolt, hogy a kormány háromezer elektromos busz beszerzését támogatja, illetve finanszírozza még ebben a ciklusban. A most megjelent kormányhatározat ismeretében erős ütemnek tűnik, lévén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által beterjesztett buszstratégia azt a rendkívül ambíciózus célt tűzte ki, hogy  a tömegközlekedést  „átállítsák” elektromos buszokra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!