A várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is. Tavaly szeptember óta nem nyúlt az MNB az alapkamathoz. A kamatcsökkentésre nem nagyon maradt lehetőség, hiszen a legutolsó, júniusi inflációs adat 4,6 százalékos lett, magasabb a vártnál, és a jegybank 2-4 százalék közé eső toleranciasávjából is jócskán kilógott.
A geopolitikai feszültségek sem csillapodnak, ez is óvatosságra intheti a jegybankot. Emellett a magyarországi kormányzati intézkedések is kifejezetten inflációt növelő és élénkítő hatásúak, amelyek szintén visszafogott monetáris politikát indokolnak.
“Ezúttal is kamattartásra számíthatunk, mivel sem a külső, sem a belső tényezők nem teszik egyelőre lehetővé a kamatvágást. A jegybank várhatóan továbbra is az óvatos, türelmes megközelítést fogja hangsúlyozni a közleményben” – írta reggeli hírlevelében az Equilor. Ugyanígy vélekedtek reggeli hírlevelükben az MBH Bank elemzői.
Az árrésstop semmit sem ért az infláció ellen
Az OTP-nél is ez volt a várakozás. A legutóbbi, 4,6 százalékos júniusi inflációs adat magasabb lett a májusi 4,4 százalékhoz képest, és 0,4 százalékponttal a lokális minimumot jelentős áprilisi adatot is felülmúlta annak ellenére, hogy az elmúlt 2 hónapban mind a drogériákra kivetett árrésstop intézkedések, valamint a bankok és telekom szolgáltatók árcsökkentései is megjelentek az inflációs adatokban. Sőt a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében közzétett rövid távú inflációs lefutásra vonatkozó várakozására vonatkozó sáv felső széléhez volt közelebb az adat.
„Előrejelzésünk szerint az infláció a következő hónapokban stabilizálódhat, és a 4,2-4,7 százalékos sávban ingadozhat, azonban az elmondható, hogy idehaza a dezinfláció lassan háromnegyed éve teljesen elakadt, mióta tavaly szeptemberben 3 százalékosra süllyedt az infláció mértéke” – mondja Eppich Győző, a bank makroelemzője.
Fotó: Klasszis Média
Az idén már nem várható kamatvágás
Bár a gazdasági növekedés gyenge, az infláció szempontjából meghatározó lakossági fogyasztás továbbra is viszonylag ütemesen bővül, az OTP szerint a kamatcsökkentésnek csak akkor lenne értelme, ha a foglalkoztatásban, a bérnövekedésben vagy a fogyasztás alakulásában jelentkezne drasztikus romlás. Ez azonban eddig nem történt meg, emiatt indokolt az óvatos kamatpolitika.
Szintén az óvatos megközelítés mellett szóló érv, hogy tavaly ősz óta az HUF-EUR kamatkülönbözet folyamatosan tágult, ezért mostanra a piacon felépült egy forint melletti spekulatív pozícióállomány. Mivel a forint állampapírpiacon a kereslet viszonylag gyengén alakult, feltételezhető, hogy ez a forint melletti nettó pozíció elsősorban a kamatkülönbözetre játszó „hot money” befektetőknek köszönhető. Ezek a befektetők addig maradnak, amíg az EKB és az MKB kamatszintje közötti különbségen keresni tudnak, az EKB-ról pedig azt feltételezik, hogy hamarosan – legalább ideiglenesen – abbahagyhatja a kamatcsökkentéseket, így ez behatárolja a magyar jegybank mozgásterét is. Az OTP emiatt az idén már nem is számít kamatcsökkentésre.