Teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló, tiszás képviselők által benyújtott jogszabályt, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága az MTI Nonprofit Zrt. megalakulásával, a közmédia új tulajdonosi-felügyeleti szerve pedig a Független Közmédia Testület lesz.
Az Országgyűlés 145 igen, 39 nem szavazattal fogadta el Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián tiszás képviselők előterjesztését.
A jogszabály szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az így létrejövő társaság neve Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. lesz, ez a szervezet viszi tovább a rádiós, televíziós, audiovizuális, digitális és műsorgyártási közszolgálati feladatokat.
Visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága, megalakul a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., amely külön költségvetési bontással működik majd, és feladata lesz hírek, írott és videós tudósítások, fényképek, háttéranyagok, grafikák és dokumentációs adatok szolgáltatása a hazai és külföldi eseményekről.
Az MTI-nek a jogszabály szerint a parlamenti pártokról, más pártokról, civil szervezetekről, a kormányról, közigazgatási szervekről, önkormányzatokról, bíróságokról és ügyészségekről is tájékoztatnia kell, valamint tudósítói hálózatot kell fenntartania országos – budapesti és vármegyei szinten – a Kárpát-medence magyarlakta területein, és külföldön az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének megfelelően.
Nyílt pályázaton választják majd ki a két nonprofit médiacég vezérigazgatóit; kizáró ok lesz, ha valaki az előző öt évben miniszterelnök, kormánytag, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester, párttisztségviselő vagy más pártpolitikai szereplő volt.
A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI költségvetését három évre szóló önálló törvényben állapítja majd meg az Országgyűlés, első alkalommal a 2028-as évtől.
A megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja az új közszolgálati médiacégek felett.
A testület kilenc tagból áll majd: hat tagot a parlamenti képviselőcsoportok – fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki frakciók – jelölnek hármat pedig médiaszakmai szervezetek. Előbbieket 4 évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig terjedő időtartamra, utóbbiakat két évre választják meg. A testület tagja nem lehet olyan személy, aki az előző öt évben párttisztséget viselt, pártdelegált volt, vagy más pártpolitikai tevékenységet folytatott. A testület feladata, hogy megválassza a vezérigazgatókat, döntsön a felügyelőbizottságokról, könyvvizsgálókról, ellenőrizze a gazdálkodást, jóváhagyja a nagyobb szerződéseket, és évente rendeljen független szakértői tartalmi auditot a tevékenység értékelésére.
A testület tevékenységét a költségvetési szervként működő Független Közmédia Testület Irodája segíti.
A jelenlegi MTVA helyett létrejön a Sajtóalap, amely nem a közmédia működtetését, hanem a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok és „az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek” támogatását szolgálja.
A törvényben újrafogalmazták a közszolgálati média alapelveit is. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak és médiatartalom-szolgáltatásnak pártatlanul, kiegyensúlyozottan kell minőségi információkat nyújtania, függetlenül kell működnie a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől, és működésének alapja a szerkesztői függetlenség tiszteletben tartása.
Fotó: Facebook
A közszolgálati működés alapelveit a jövőben a Közszolgálati Charta részletezi majd, ezt a Közszolgálati Tanács alkotja meg. A társadalmi felügyeleti szervként működő tizennyolc tagú tanács évente értékelné a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI beszámolóját, és ha nem fogadja el azt, javasolhatná az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését.
A jogszabály héttagúvá alakítja át a jelenleg öttagú Médiatanácsot: három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek, a Médiatanács elnökének a tisztsége pedig pályázat útján lesz betölthető. A képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, az elnök megbízatása öt évre szól.
A Médiatanács tagjává és elnökévé nem választható olyan, aki a jelöltté válását megelőző 5 évben politikai párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.
A Médiatanács jelenlegi tagjainak és elnökének, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA vezérigazgatójának a vezető tisztségviselői megbízatása a törvény kihirdetését követő napon megszűnik, a jogszabály többi rendelkezése a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(MTI)
