Sorozatban a hatodik hónapban bővült az ipar teljesítménye augusztusban Magyarországon éves alapon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 8,7 százalékkal nőtt a szektor kibocsátása, ami a legmagasabb érték ebben a féléves periódusban. Ennél nagyobb növekedésre legutóbb közel négy éve, 2022 szeptemberében volt példa.
A havi szintű mutató már jóval kalandosabb utat jár be. Idén januárban, márciusban és májusban bővülést, februárban, áprilisban és júniusban visszaesést mért a KSH. Jó hír azonban, hogy a cikcakkos teljesítmény augusztusban megszakadt: a júliusi 1,7 százalékos erősödés után augusztusban 1 százalékkal nőtt a termelés.
Nagy a meglepődés
„Óriási meglepetést okozott az augusztusi ipari adat” – reagált kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Nem rejtette véka alá meglepődését Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza sem. Különösen a havi szinten látott növekedés okozott pozitív csalódást.
„Az elmúlt hónapok mintázata alapján ugyanis visszaesés volt várható havi alapon. Az éves szinten látott, munkanaphatástól megtisztított index pedig 8,7 százalékra ugrott, ami 2022 vége óta a legdinamikusabb növekedési ráta.”
További jó hír, hogy az ipar tartósan közelíti a 2021-es év havi termelési átlagát, már csak 0,9 százalékkal maradva el attól (ez volt a koronavírus-járvány utáni felpattanás éve, amikor 9,5 százalékkal nőtt az ágazat).
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
„Mindez bő három évnyi lejtmenet és recesszió után rendkívül pozitív fejleménynek tekinthető” – értékelt Virovácz Péter. Azt már Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője fűzte hozzá, hogy az év első nyolc hónapjában az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal bővült 2025 azonos időszakához képest.
A robusztus augusztusi növekedést Magyar Péter miniszterelnök is külön bejegyzésben emelte ki a közösségi oldalán, megemlítve, hogy a lakossági és az üzleti bizalom, valamint az államadósság finanszírozásának helyzete is javult:
Pedig nem álltak jól a csillagok
A fellelkesült hangnem azért is indokolt, mert az előjelek alapvetően nem az ipari termelés robusztus növekedésének irányába mutattak.
„Az ipar teljesítménye kifejezetten meglepő a nyári leállások és a Paksi Atomerőmű augusztusi problémáinak függvényében”
– emelte ki Nyeste Orsolya.
Regős Gábor a negatív előjelek között megemlítette még a tavalyi erős bázist, illetve a továbbra is alacsony külső keresletet.
A paksi helyzetből fakadó „mini áramkrízis” több soron is lecsaphatott volna. Egyrészt önmagában is megjelenik az adatokban, hiszen az áramtermelés az ipar része. Másrészt „a hazai energiafogyasztásban a háztartások mellett a cégeknek is vissza kellett fogniuk a fogyasztásukat, ami a termelésben is nyomot hagyhatott” – mutatott rá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: Klasszis Média
Az energiaszektort a KSH az első becslésében nem említette meg a negatív tényezők között. „Ez arra utal, hogy a Paksi Atomerőmű átmeneti, részleges leállásának és az önkéntes termelés-visszafogásnak az ipari összteljesítményre gyakorolt negatív hatása a vártnál kisebb lehetett. A részletes adatok persze még árnyalhatják a képet” – fogalmazott Virovácz Péter, aki az energiakrízisre adott kormányzati reakciót is kiemelte. Mint mondta,
„A dunai fenékküszöb építése vélhetően a pozitív irányban is kilendítette az ingát a bányászat, kőfejtés területén, ami a magyar ipar egyik legcsekélyebb súlyú szegmense”.
Az augusztusi energiakrízis mellett Regős Gábor szerint nem zárható ki az sem, hogy idén a tavalyinál több cég tartotta a nyári leállását augusztusban, de ennek a hatása sem lehetett jelentős (mindössze enyhén lassult a termelés növekedése a júliusi 1,7 százalékhoz képest). Eközben Németországból kedvezőtlen hírek érkeztek az ipari termelés volumenére és leginkább a rendelésállományra vonatkozóan.
„Bár éves alapon augusztusban 2,7 százalékkal bővült a rendelésállomány Németországban, havi összevetésben több mint a tizedével csökkent a mutató a legfontosabb külkereskedelmi partnerünknél. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban már azt láttuk, hogy a magyar ipar növekedési pályára tudott állni” – mutatott rá a látszólagos ellentmondásra a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Azért vannak árnyoldalak is
Bár az augusztusi adatok nagyon szépen festenek, nem árt hangsúlyozni, hogy az ipar szerkezetileg továbbra sem az általános fellendülés jeleit mutatja.
„Két ágazat, a számítógépgyártás, illetve a járműgyártás okozza a bővülést – az előbbinél a Foxconn komáromi gyára, míg az utóbbinál a Mercedes és a BMW beruházásai (ez egyébként a két legnagyobb súlyú alág – a szerk.). Eközben az ipari alágak többségében csökkent a termelés volumene”
– magyarázta Regős Gábor. Virovácz Péter hozzátette, hogy a számítógép, optikai termékek gyártásának területén nagy szerepet játszanak „az AI-boom hatására felfutó elektronikai megrendelések”. Ezt Nyeste Orsolya azzal egészítette ki, hogy „itt valószínűleg egy konkrét gyár mesterségesintelligencia-beruházásokhoz kapcsolódó termelésének, illetve exportjának felfutásáról van szó.”
Az AI-ban Magyarország számára rejlő lehetőségeket ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője is kiemelte a Klasszis Podcast adásában. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
„Az ipar növekedése továbbra sem széles bázisú” – folytatta Nyeste Orsolya. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint még az egyébként jelentős növekedést bemutató járműgyártáson belül is vannak torzító tényezők.
„A nemrég belépett új kapacitások (debreceni, kecskeméti) teljesítménye járulhatott hozzá a növekedéshez, ami egyelőre elfedi az autógyártás általánosabb problémáit” – fogalmazott.
A szektor legnagyobb kihívásairól bővebben ebben a cikkben írtunk:
Aggasztó lehet, hogy a zászlóshajónak szánt akkumulátorgyártás továbbra is gyengélkedik. „A jelentős támogatások ellenére az akkumulátorgyártás (ami a villamosberendezés-gyártás feldolgozóipari alágba tartozik – a szerk.) volumene továbbra sem tud növekvő pályára állni. Itt ismét visszaesést mért a KSH” – emelte ki Regős Gábor. A gyengén teljesítő ágazatok közül Virovácz Péter még az élelmiszergyártást említette meg.
Már nem az ipari fordulat a kérdés
Előretekintve, Regős Gábor szerint a kellemes meglepetést okozó augusztusi adat fényében „jó esély van arra, hogy az ipar a harmadik negyedévben is pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítményhez – éves és negyedéves alapon egyaránt.” Hasonló véleményen van Nyeste Orsolya is.
Virovácz Péter szerint már egyre kevésbé az a kérdés, hogy megtörtént-e az ipari fordulat. „A következő próba az lesz, hogy a növekedés néhány szigetről képes-e átterjedni az ágazat egészére”.
A „puha”, vagyis az ágazati szereplők megkérdezésén alapuló indikátorok pozitív jövőképet vetítenek előre.
„Az üzleti bizalmi index javuló trendet mutat, és az augusztusi erős lefordulás után pozitív korrekció következett be szeptemberben, ahogyan az energiaválság és az önkéntes termelési korlátozások véget értek. A rendelésállományok alakulása is azt sugallja, hogy elsősorban az új gyártói kapacitások felfutása továbbra is érdemi lendületet biztosít az ipar számára, bár a növekedés továbbra is pontszerű maradhat” – fogalmazott az ING vezető közgazdásza. Hozzátéve,
„A 3-4 százalék körüli éves előrejelzésünk továbbra is kényelmesen tarthatónak tűnik.”
A kockázatok eközben kiegyensúlyozottnak tűnnek. „Az európai gazdaság vártnál jobb sokk-ellenállóképessége a külső kereslet vártnál dinamikusabb élénkülésével” pozitív, míg „a 100 dollár közelében ingadozó olajár és a 75 euró magasságában alakuló gázárak, valamint a Hormuzi-szorost megbénító és a Vörös-tengeri konfliktusok hatására kialakuló ellátásilánc-problémák” pedig negatív kilátásokat sejtetnek a jövőre nézve – hangsúlyozta Virovácz Péter.
