A fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az elmúlt egy évben a dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
A maginfláció a szeptemberi 3,9 százalékosról 4,0 százalékra emelkedett ugyanúgy 0,1 százalékponttal, mint az átfogó mutató. Ez azért lehet Az MNB az utóbbi időszakban azt kommunikálta, hogy elsősorban a maginflációt veszik figyelembe a monetáris politika alakításánál. A nyár végén azt prognosztizálta a jegybank, hogy az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken, a további monetáris lépések szükségességét pedig az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.
A KSH adatai alapján a maginfláció némileg magasabb lett, mint amit az MNB várt, ettől függetlenül az lenne meglepetés, ha emiatt a következő időszakban szigorodna a monetáris politika.
Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése a szeptemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra fokozódott. Ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások tarifái az előző havi 3,4 százalék után októberben 3,3 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett.
Az októbert 2,9 százalékos éves emelkedéssel zárta az infláció, ami Németh Dávid a K&H vezető elemzője szerint némi meglepetést jelent, a piac ugyanis lassulást vagy stagnálást, azaz 2,7-2,8 százalékos áremelkedést várt.
Októberben az élelmiszerek - éves szinten - 5,4 százalékkal drágultak; a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4 százalékkal nőtt; az üzemanyagok viszont 4 százalékkal olcsóbbak lettek. A szakember rámutatott arra is, hogy a fő inflációs mutató mellett a maginfláció is mérsékelten, 4 százalékra gyorsult, ez részben a feldolgozott élelmiszerek, valamint a dohánytermékek és szeszes italok drágulásával magyarázható.
Németh Dávid a hosszabb távú inflációs trendeket értékelve elmondta, hogy a lakossági inflációs várakozásoknál az elmúlt időszakban változás történt. A korábbi években - például 2016-ban - ugyanis bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt voltak, vagyis a többség ettől elmaradó ütemre számított. Ezzel az idén jóval többen számítanak akár 4 százalék feletti árindexre.
A szakember további gyorsulásra számít az év utolsó hónapjaiban elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatás miatt, tavaly novemberben és decemberben ugyanis estek az benzin- és gázolajárak. Decemberben szerinte már 3,8 százalékos lehet az infláció, az éves átlagos ütem 3,3 százalék körül alakulhat. Németh Dávid hozzátette, hogy jövőre éves átlagos infláció 3,5 százalék körül lehet.
