0,8 százalékkal haladta meg az augusztusi kiskereskedelmi forgalom a júliusit, éves alapon 2,4 százalékos a növekedés – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adataiból.
„Az elmúlt öt hónapban megállt a korábbi gyorsuló dinamika és inkább oldalazás, stabilizálódás látható. Másképp fogalmazva, még van tér a bővülésre a magyar kiskereskedelemben” – mondta Németh Dávid.
Az augusztusi adatoknál a K&H vezető makrogazdasági elemzője kedvezőnek tartja, hogy a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszereknél az átlagnál jóval nagyobb, majdnem 5 százalékos volt a növekedés. Ez április óta a legmagasabb éves bővülés volt. „Hasonló növekedésre ebben a termékkörben tavaly novemberben volt példa, amikor 4,3 százalékos volt a többlet. Ezek a számok a lakossági fogyasztás élénkülésére utalnak, ami elsősorban a reálbérek emelkedésének köszönhető” – tette hozzá.
Az elemző szerint idén éves átlagban 3 százalékhoz közeli növekedésre lehet számítani a kiskereskedelmi forgalomban. Jövőre is a nettó reálkeresetek alakulása lesz a kulcskérdés a kiskereskedelem teljesítménye szempontjából. „Még várni kell a jövő évi bérmegállapodásra, de a versenyszférában 5,5 százalék körüli nettó reálbérnövekedéssel számolunk. Így a kiskereskedelmi forgalom enyhén élénkülhet, ami 3,5 százalék körüli éves bővülést vetít előre” – mondta Németh.
Kevesebbet tankoltunk nyáron
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése továbbra is messze elmarad a várakozásoktól, a fogyasztói árak emelkednek, és ezt a lakosság is érzékeli. Az alacsony növekedés mögött fenntarthatatlan gazdaságpolitikai lépések húzódnak meg az OKSZ szerint.
„A nemzetközi üzletláncoknál 100 forint értékesítési bevételből már tavaly is 40 fillér veszteség keletkezett. Ez lehetetlenné teszi a hatékonyság javítását, és csökkenti a kiskereskedelem által indított akciók számát és mértékét. Ez fenntarthatatlan konstrukció, ami törvényszerűen visszaüt a vásárlókra” – mondta Kozák Tamás, a szövetség főtitkára.
A GFÜ Gazdaságelemzési Központnál úgy látják, a jövedelmi helyzet javulása és a fogyasztói bizalom erősödése hajtja a forgalmat. Kiemelték: hiába tűnik jónak az üzemanyag-kiskereskedelem 2,7 százalékos havi alapú bővülése, ebben jelentős szerepet játszott az alacsony júliusi bázis. „Trendjét tekintve az üzemanyag-forgalom visszafogja a kiskereskedelmet, a nyári hónapok értékesítési volumene 0,4 százalékkal elmaradt a tavaszi időszakban tapasztalttól” – mondta a GFÜ vezető közgazdásza, Molnár Dániel.
A szakértő szerint az augusztusi növekedéshez lendületet adhatott a családi adókedvezmény 50 százalékos emelése, amelyet a családok a hónap elején kaptak először kézhez a júliusi bérük után. „Szeptembertől a nyugdíjasoknak küldött élelmiszer-utalvány, illetve az Otthon Start Programhoz kapcsolódóan a bútor-, műszakicikk-üzletekben erősödő forgalom adhat újabb lendületet. Novembertől pedig a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége, illetve a nyugdíjkorrekció hatása jelenhet meg a fogyasztási adatokban” – tette hozzá Molnár.
A GFÜ szerint jövőre folytatódhat a dinamikus bővülés. Februártól – a januári bér kifizetésével párhuzamosan – a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák adómentessége, valamint a családi adókedvezmény emelésének második lépése jelenhet meg nagyobb arányban a kiskereskedelmi forgalomban. Előrejelzésük szerint az átlagbér két számjegyű mértékben emelkedhet jövőre, a fogyasztás pedig 2026-ban is a gazdasági növekedés legfontosabb motorja maradhat.
Fotó: Depositphotos
Ezekre költöttük a családi adókedvezményt
A 4-5 százalékos reálbéremelkedés, illetve a családi adókedvezmények júliusi emelése segítette a kiskereskedelmi forgalom növekedését, tehát ennek is szerepe lehet abban, hogy a júliusi adatnál az augusztusi kedvezőbb volt – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Továbbra is jellemző, hogy a fogyasztásbővülés egy része a szolgáltatásoknál és a külföldi webáruházakban jelenik meg. „A fogyasztás várhatóan a harmadik negyedévben is erőteljes támasza lehet a gazdaságnak – kérdés persze, hogy ennek mekkora része érinti a kiskereskedelmet” – tette hozzá Regős.
Ennek ellenére jelentős növekedés volt a ruházati és cipőboltokban (8,7 százalék), a gyógyszer- és illatszerüzletekben, illetve az iparcikkeket árusító boltokban (egyaránt 6,6 százalék). A ruházati és cipőboltok növekvő forgalmában lehetett talán a legnagyobb szerepe a családi adókedvezmény emelésének, hiszen így az iskolakezdést megelőzően nagyobb összeg maradhatott ezekre a kiadásokra.
A Gránit Alapkezelő szerint a következő hónapokban talán egy kisebb gyorsulás még lehet a kiskereskedelmi forgalom bővülésében a különböző kormányzati ösztönzők (például szja-mentesség fokozatos megjelenése) hatására, de alapvetően a mostani vagy annál valamivel magasabb szint maradhat fent. Úgy látják, a fogyasztás és így a kiskereskedelmi forgalom várhatóan jövőre az ideit meghaladó ütemben bővülhet.
Bejöttek az akciók
„A gyengére, sőt mínuszosra sikerült júliusi teljesítmény után a magyar kiskereskedelmi forgalom korrigált augusztusban. A havi alapú bővülés a piaci konszenzust is felülmúlta” – mondta Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza.
Szokatlanul magas volt a textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalmának bővülése, itt vélhetően a szezonális akciók hatása erősebben megmozgatta a vásárlókat. (Júliusban még csökkenést mért a KSH.)
Az ING-nél is úgy látják, a kormányzati intézkedések jelentősebb tételei majd csak a következő hónapok statisztikáit lökhetik meg felfelé. „Amennyiben azonban ez a keresletélénkülés elmarad, az egyértelműen komoly gondot jelenthet reálgazdasági szempontból, mivel jelenleg egyedül a fogyasztás képes a magyar gazdaságot kifelé húzni a gödörből. Ennek a motornak a lefulladása azzal járna együtt, hogy az ING Bank által az idei évre előrejelzett 0,7 százalékos GDP-növekedés elérése is nehézségekbe ütközne” – mondta Virovácz.
Az ING szenior közgazdásza szeptemberben a Klasszis Podcast vendége volt, ahol a várhatóan alacsony GDP-növekedés mellett a választási költségvetésről, és az árrésstop esetleges kivezetéséről is beszélt.
Minimális lehet az idei GDP-növekedés
„A júliusi gyengébb adatok után augusztusban a háztartások költekezési kedve nőtt. Továbbra is alapvetően a pozitív reálbérindex az, ami támogatja a szektort, amit megfejelnek a kormányzat felől az év hátralévő részében fokozatosan érkező extrakifizetések a nyugdíjak terén, illetve a további adóelengedések” – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Kiemelte: az üzemanyag-kiskereskedelemben a júliusi 2,4 százalékos csökkenés után 2,2 százalékos éves szintű emelkedés történt az eladások volumenében.
Úgy látják, az augusztusi adatok összhangban vannak azzal, hogy összességében az idei évi visszafogott GDP növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás maradhat. Az Erste azonban az ING-nél alacsonyabb, mindössze 0,5 százalékos GDP-növekedésre számít idén.
