Júliusban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,4 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbit. Ezzel a vásárlási kedv júliusra elérte az egy évvel ezelőtti szintet. Az áprilisi mélyponthoz viszonyítva 10,6 százalékponttal növekedett a kiskereskedelem naptárhatással kiigazított volumenindexe - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3 százalékkal, a nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,0 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron idén harmadszor, a júniusi után ismét meghaladta az 1000 milliárd forintot, 1104 milliárd forint volt.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nemélelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott - tette hozzá a KSH.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,8 százalékkal nőtt.
A nemélelmiszer-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal emelkedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, 4,7 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerboltokban és 2,0 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben. Csökkent a forgalom volumene a könyvet, számítástechnikai cikkeket és egyéb iparcikkeket árusító eladóhelyeken 4,5 százalékkal, a bútort, műszakicikkeket kínáló boltokban 13,9 százalékkal, valamint a használtcikk-üzletekben 19,3 százalékkal.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 19,6 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 7,0 százalékkal csökkent az előző havi 10,9 százalékos visszaesés után. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 0,8 százalékkal emelkedtek.
Az év első hét hónapjában a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 1,1 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,4, a nemélelmiszer-kiskereskedelemben 1,9 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,6 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.
Kommentár
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta: „A nem élelmiszereken belül a járvány magyarországi megjelenése után, a kijárási korlátozások miatti boltbezárások eredményeként drasztikusan csökkenő textil-, ruha- és cipőforgalom júliusban pluszba került, a naptárhatással tisztított adatok szerint 2 százalékos volt a növekedés. Szintén emelkedést mutatott a gyógyszer- és az illatszerforgalom.” Hozzátette: “a tavaszi hónapokban a járványhatás miatt kiemelkedő növekedést elérő internetes kereskedelem kezd visszatérni a korábbi ütemhez, a júliusban ugyanis 20 százalékos növekedés következett be.”
Mire lehet számítani?
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a többi ágazathoz hasonlóan bizonytalan a helyzet a kiskereskedelemben is a járvány, ezen belül a második hullám egyelőre nehezen megjósolható hatásai miatt.
„A makrogazdasági oldalról nézve fontos, hogy a bértömeg csökkent, a rövidített munkaidő, a növekvő munkanélküliség, valamint a fizetéscsökkentések miatt. Ez pedig gátolja a kiskereskedelem bővülését. Vannak további kérdéses tényezők. Egyrészt, nem lehet tudni, hogy a háztartások rövid távon pótolják-e az elhalasztott vásárlásaikat. Másrészt, hogy miként alakul a kiskereskedelem főszezonjának számító karácsonyi időszak” – tette hozzá szakember. Németh Dávid szerint a mostani kilátások szerint a legvalószínűbb, hogy az idei évet stagnálással zárja a kiskereskedelem.
