Zsebre vághatja a teljes európai futballt egyetlen bajnokság?

2026. szeptember 13. 12:27

Az angol futball élvonalának vásárlóereje elképesztő – más bajnokságok nagymúltú csapatai még a Premier League újoncainak nyomába sem érhetnek fel az átigazolási piacon. Mondhatjuk, hogy a Szuperliga már létrejött – csak épp Premier League-nek hívják?

A Premier League húsz klubja a nyári átigazolási időszak egy pontján többet költött játékosokra, mint a Bundesliga, a La Liga, a Serie A és a Ligue 1 csapatai együtt. De hogyan alakult ki ekkora gazdasági különbség, és kijelenthetjük-e már, hogy a futball Szuperligája valójában létrejött – csak Premier League-nek hívják? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Sport365 podcastben Kovács Máté Szabados Gábor sportközgazdász társaságában.

Szóba kerültek a televíziós jogdíjak, a bevételek elosztása, a globális márkaépítés és a Premier League-et körülvevő tulajdonosi struktúra is. Az adásban azt is megvizsgálták, hogyan jutottunk el odáig, hogy már egy angol középcsapat vagy újonc is nagyobb átigazolási erőt képviselhet, mint számos tradicionális európai klub. Kiderül, miért fontos különbséget tenni a bruttó és a nettó költés között, és mennyiben torzítja az összképet a Premier League-en belül mozgó hatalmas pénzmennyiség.

Azok az európai klubok, amelyek képesek megfizetni a Szoboszlai Dominik-szintű játékosokat, egyre inkább csak a Premier League-ben találhatóak meg
Fotó: DepositPhotos.com

A beszélgetésből természetesen a pénzügyi szabályozás sem maradt ki. Mennyire korlátozza valójában a klubokat a PSR, fenntartható-e az angol csapatok költekezése, és védi vagy inkább konzerválja a jelenlegi rendszer a már kialakult erőviszonyokat?

A Sport365 podcast új epizódjában arra is keresték a választ, milyen jövő vár a többi európai topligára, csökkenthető-e még a különbség, vagy a kontinens legnagyobb klubjai is kénytelenek lesznek elfogadni a Premier League gazdasági uralmát.

A teljes beszélgetést itt nézheti / hallgathatja meg:

Tájékozódjon hiteles forrásból: itt megadhatja, hogy a Google előnyben részesítse az Mfor cikkeit!

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Simor András: Azt gondolom, az Erste vezérének megzsarolása ügyében lesz vádemelés

A Magyar Nemzeti Bank 2007-2013 közötti elnöke élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 104. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Üzentek a szálláshelykiadók, vajon mit lépnek Kapitány Istvánék?

Az adminisztrációtól az adóterheken át a működési költségekig eltérő problémák nehezítik az egyes turisztikai szegmensek működését. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nyári felmérése után folytatódnak az ágazati egyeztetések, az apartmankiadók számára pedig a rövid távú lakáskiadás engedélyezésének év végén lejáró budapesti moratóriuma miatt különösen sürgetővé vált a párbeszéd. Érdekképviseletük azt javasolja a turizmusirányításnak, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a tilalmat.

Ennyibe kerülhetett az országnak Paks majdnem teljes leállítása, de ki fizeti a számlát?

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatói szerint mintegy 37,4 milliárd forintos többletköltséget okozhatott a paksi atomerőmű nyári visszaterhelése. Elemzésük szerint az MVM-nek a kieső termelést a piacon kellett pótolnia, miközben a problémák egy része előre látható lehetett.

Gyűlik a feszültség, a kormányhoz fordulnak a fuvarozók

Kritikus ponthoz érkezett a magyar fuvarozói szektor a NiT Hungary szerint, ezért az érdekképviselet azonnali tárgyalásokat és gyorsított kormányzati intézkedéseket sürget. Elsőként az üzemanyagköltségek miatt kérnek beavatkozást, de az útdíjak és a versenyképesség, és a hazai gépjárművezetők és fuvarozói kapacitások védelme is felkerült a három legsürgetőbb ügy közé.

A magyar ipar is nagyot szakíthatna a NATO-fegyverkezésből – Interjú

Az európai fegyverkezés óriási pénzekbe kerül, ugyanakkor komoly üzleti lehetőség a hadiipari cégek és beszállítóik számára. Antal Ferenc védelmi ipari és kritikus infrastruktúra szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ez a magyar iparnak és kkv-knak is új piacot jelenthet: profitábilis, magas hozzáadott értékű termékeket gyárthatunk exportra is. Ehhez ugyanakkor támogató gazdaságpolitikai döntések (erőforrások allokációja, nemzeti programok indítása) is szükségesek.

Már a kormány is lépett, de inkább csak befelé haladunk az energiakrízisbe

A Hormuzi-szoros forgalmának majdnem teljes lenullázódása a nyersolajszállításokat, Oroszország dízelre vonatkozó exporttilalma pedig a finomított termékek piacát hozza nagyon nehéz helyzetbe. A héten Magyarországon a gázolaj kiskereskedelmi átlagára áttörte a literenkénti 700 forintos szintet, ami után Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány az év végéig 20 ezer forinttal támogat minden, 150 lóerő alatti teljesítményű dízelautót vezető magyar állampolgárt.

Készüljünk fel a francia világuralomra?

A klubfutballban már felért Európa csúcsára a francia labdarúgás – Párizsban már összeállt a tökéletes rendszer, Zidane érkezésével pedig a francia válogatott is mindenkinél erősebb lehet. Vajon Zizou tényleg képes lesz mindent megnyerni?

Meglepő, de olcsón lehet itthon tankolni

A magyar autósok hetek óta fájdalmasan emelkedő árakkal szembesülnek a benzinkutakon. A drágulás hátterében nemzetközi folyamatok állnak, ugyanakkor az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzése szerint a magyar árak uniós összevetésben olcsóknak számítanak. Pénteken az is kiderült, milyen támogatásra számíthatnak az autósok a drága dízel miatt.

Húszezer forintos támogatást kapnak az érintett dízelautósok

Decemberig összesen húszezer forintos üzemanyagár-kompenzációban részesülhetnek a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai. A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy egymillió gépkocsi-tulajdonost és családját érinti.