Augusztus 21-én magyar idő szerint este 9 órakor elkezdődik az élvonalbeli angol labdarúgó-bajnokság, a Premier League (PL) 2026/2027-es szezonja Londonban. Az előző kiírást megnyerő Arsenal az első osztályba frissen feljutott Coventry Cityt látja vendégül, vagyis az újonc papíron a lehető legnehezebb ellenfél ellen mutatkozhat be 25 év után újra a legjobbak között.
Fotó: Facebook/Arsenal
A Coventry ugyanis még az évezred legelején, a 2000/2001-es szezonban játszott legutóbb a Premier League-ben, amikor a 19. helyen zárva kiesett – hogy aztán negyed évszázadnyi másodosztályú szereplés után az angol futball egyik legendája, Frank Lampard vezetőedzősége mellett visszajusson oda. Már csak azért is számít „országos egyesnek” az Arsenal elleni találkozó, mert a címvédő „ágyúsokat” minden mértékadó portál és szakértő (illetve a 10 ezer szimulációt lefuttató Opta szuperszámítógépe) az új szezonban is az első helyre várja.
Ráadásul a Mikel Arteta vezetésével az elmúlt szezonban 22 év után bajnoki címet ünneplő Arsenal a bajnokság nyitányát megelőző hétvégén a Community Shielden (vagyis az előző szezon bajnokának és az FA-kupa-győztesének a találkozóján) könnyedén, 3:0-ra legyőzte a legnagyobb trónkövetelőnek tűnő Manchester Cityt. De mielőtt az új szezon esélyeire és a keretek értékére rátérnénk, nézzük, miért is emelkedik ki a Premier League pénzügyi szempontból az összes európai futballbajnokság közül.
A top 5-ön belül is elhúzott a Premier League
A Deloitte minden évben átfogó tanulmányában elemzi az európai futballpiac fejlődését, pénzügyi adatait. A legfrissebb, idén július elején megjelent kiadványuk (Annual Review of Football Finance 2026) a 2024/2025-ös szezont vizsgálta. Ez alapján az európai futballpiac bevételei 2020/2021 óta (amikor a koronavírus-járvány és ebből fakadóan a zárt kapus mérkőzések miatt a meccsnapi bevételek szinte teljesen eltűntek) folyamatosan emelkednek.
A Deloitte előrejelzései szerint az idei szezon végére az európai ligák összesített bevétele meghaladhatja a 45 milliárd eurót, ami majdnem a duplája lenne a kiindulópontnak számító 27,6 milliárd eurónak. A teljes tortán belül a „Big Five”, vagyis a legjobb öt európai labdarúgó-bajnokság (az angol, a spanyol, az olasz, a német és a francia) bevételei is folyamatosan emelkednek, bár százalékosan a hozzájárulásuk a 2020/2021-es 56-ról 49 százalékra zsugorodhat.
A top 5 liga közül az elmúlt években a Premier League bevételei bővültek a legnagyobb mértékben. Idén várhatóan az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság a teljes, 45 milliárd eurós piac 18 százalékát, 8,5 milliárd eurót hasíthatja ki magának. A második helyen a spanyol bajnokság áll 4,5 milliárd euróval (10 százalék), majd a német (9,6 százalék), az olasz (6,9 százalék) és a francia bajnokság (4,2 százalék) következnek.
Érdekesség, hogy a Deloitte adatai szerint az 1996/1997-es szezon óta mindig az angol élvonalbeli bajnokság termelte a legmagasabb bevételeket. Azonban a különbség gyakorlatilag folyamatosan nőtt, elsősorban a közvetítési díjak emelkedésével, illetve a márka (Premier League néven az angol bajnokság első szezonját 1992/1993-ban rendezték) globális jelenlétének erősítésével párhuzamosan.
Harminc évvel ezelőtt az angol bajnokság éves bevétele 685 millió euró volt, a második helyezett olasz ligáé 551 millió, míg a harmadik spanyolé 524 millió. Vagyis a különbség az első és a második helyezett között ez idő alatt közel 3,7-szeresére nőtt.
A fociban is a németek gazdálkodnak a legjobban
Ha viszont az adott bajnokság nyereségességét nézzük, már egészen másképp fest a helyzet. Az adózás előtti eredményeket vizsgálva (az összes bevételt és felmerülő költséget figyelembe véve) a Deloitte arra jutott, hogy a Premier League a 2024/2025-ös szezonban több mint 1 milliárd eurós mínuszt könyvelt el, ami messze a legrosszabb adat (az olasz és a francia bajnokság is mínuszban zárt, utóbbi 456, előbbi 258 millió euróval).
A leginkább profitábilisen működő bajnokság a német Bundesliga, amelynek adózás előtti eredménye 294 millió euró volt.
A Premier League vesztesége elsősorban az átigazolási költségek növekedésével és a jelentős egyszeri játékoseladási nyereségek hiányával volt magyarázható. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a liga által megtermelt bevételek 65 százaléka elmegy a játékosok fizetésére (ez egyébként nem a legmagasabb érték a top 5 bajnokság közül, hiszen enyhén az olasz bajnokság is többet költ a játékosok bérére, a francia liga 80 százalékos aránya pedig egészen kiemelkedő).
Ugyanakkor, ha pusztán az élvonalbeli klubok működési eredményére vagyunk kíváncsiak (amiben a bevételek mellett kizárólag a működési költségek szerepelnek), már a Premier League is nyereséges volt a 2024/2025-ös szezonban, 312 millió euróval. Igaz, a németeket ezen a soron sem lehet megverni, hiszen az említett idényben 424 millió eurós plusszal zártak. A harmadik helyen állnak a spanyolok, míg az olaszok épphogy a vonal fölött végeztek. A francia klubok működési eredménye masszív veszteséget mutatott.
Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a 2026–2027-es szezonra a Premier League olyan új szabályokat vezetett be, amelyek a klubok hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát célozzák. Egyfelől a csapatok új játékosokra csak a futballhoz kapcsolódó bevétel és játékoseladási eredmény 85 százalékát fordíthatják (Squad Cost Ratio), másfelől életbe lépett egy olyan mechanizmus (Sustainability and Systemic Resilience), amely a klubok likviditását, működőtőkéjét és tőkehelyzetét vizsgálja.
Jöhet a címvédés?
Az új szezonra rákanyarodva, az amerikai székhelyű, globális sportmédia-vállalat, az ESPN előrejelzése szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint azonnali liftezés várható a frissen a másodosztályból feljutott csapatoktól. Vagyis a kiesést jelentő három utolsó helyen a Hull City, a Coventry City és az Ipswich Town végezhetnek.
Ettől önmagában még valószínűleg nem dőlnének a kardjukba az újonc csapatok (bár természetesen a bennmaradás a céljuk), hiszen önmagában a feljutással a következő három szezonban legalább 210 millió fonttal növelhetik a bevételeiket ahhoz képest, mintha a másodosztályban maradtak volna. Vagyis tudatos építkezéssel egy egyszeri feljutás és kiesés is kellő alapot biztosíthat egy későbbi stabilabb első osztályú szerepléshez.
Az előző szezonban végül az első nyolc helyen végzett együttesek vívták ki a lehetőséget arra, hogy a 2026/2027-es idényben az európai kupaporondon is elindulhassanak (Bajnokok Ligája, Európa-liga vagy Konferencia-liga). Az ESPN előrejelzése szerint a pénteken induló Premier League-szezon végén két csapat cserélődhet ki: az új szezonban a Chelsea és a Tottenham veheti át a tavaly kiugróan jó szezont produkáló Bournemouth és a Sunderland helyét.
A dobogón az Arsenal mögött a Manchester City és a Chelsea végezhet, a két magyar játékossal, Szoboszlai Dominikkel és Kerkez Milossal felálló Liverpool a negyedik helyen futhat be. Ez persze csak egy előrejelzés, nézzük, hogy a keretértékek alapján mely csapatok érhetik el a legjobb eredményt.
Legértékesebb angol csapatok vs. teljes NB I
A piaci értékbecslésben mértékadónak számító (és a lapunk által is rendszeresen hivatkozott) Transfermarkt adatai szerint a legértékesebb kerettel az Arsenal és a Manchester City rendelkezik. Bár a portálnál a manchesteri klub megelőzi a londoni együttest, mindkét keret értékét 1,41 milliárd euróra teszi.
A teljes magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság (ami 12 csapatból áll, szemben a PL 20 együttesével) összesített értéke 132 millió euró, ami az egytizedét sem éri el az Arsenal vagy a Manchester City keretének. A legértékesebb magyar klub, a Ferencváros értéke (38,5 millió euró) pedig nagyjából a 2,7 százalékát teszi ki a két legkiemelkedőbb angol klubénak.
A hazai labdarúgó-bajnokság jövőjéről is beszélgettünk a Tisza-kormány regnálása alatt Kele Jánossal, a 24.hu sportrovatának főmunkatársával még májusban, a budapesti Bajnokok Ligája-döntő előtt a Klasszis Podcastban. A műsort itt hallgathatják vissza:
Visszatérve a Premier League-hez, a harmadik legértékesebb, még 1 milliárd euró feletti keretértéke az ESPN által is a harmadik helyre várt Chelsea-nek van. Épphogy ezen küszöb alatt áll a negyedik helyen a Liverpool, majd kissé lemaradva (874 millió euróval) a Manchester United következik. A Transfermarkt piaci becslése szerint a keretérték alapján az első nyolc helyezett közé a Newcastle United fér még be, az Aston Villa helyett.
Még (?) nem dőlt meg az átigazolási rekord
Persze azt is hozzá kell tennünk, hogy az átigazolási időszak az angol csapatok számára csak a bajnokság első fordulójának kezdete után tíz nappal, vagyis augusztus 31-én zárul le. Így érkezhetnek még igazi nagy fogások: továbbra is a levegőben lóg például a Paris Saint-Germain kétszeres Bajnokok Ligája-győztes, francia válogatott játékosának, Bradley Barcolának a Liverpoolhoz szerződése, vagy épp az argentin világbajnok és vb-második Enzo Fernándeznek a Chelsea-ből a Manchester Cityhez való igazolása. Mindkét transzfer 120-150 millió euró körül alakulhat, hogyha tényleg nyélbe ütik azokat.
Fotó: DepositPhotos.com
Az idei nyáron eddig bejelentett legnagyobb átigazolásokat figyelve a Chelsea nyerte a piaci versenyfutást, miután 138 millió euróért megszerezte Morgan Rogerst az Aston Villától. Nem beszélve arról, hogy Xabi Alonso személyében Európa egyik legígéretesebb edzőjét szerződtették, aki a Real Madridot is irányította már, legnagyobb sikere pedig egyértelműen a Leverkusennel veretlenül megnyert német bajnoki cím.
A Chelsea mögött nem sokkal marad el a Manchester City, amely klubrekordot jelentő 135 millió eurót fizetett az előző szezonban a Nottingham Forestben játszó Elliot Anderson játékjogáért. A címvédő Arsenal legnagyobb értékű átigazolása 87,5 millió euróért Bruno Guimaraes volt, aki a Newcastle United csapatát hagyta ott a legnagyobb bajnokesélyes kedvéért.
A Liverpool legdrágább igazolása eddig a 63,6 millió euróba kerülő Jeremy Jacquet, aki a Rennes-től igazolt át Angliába. A Liverpool két legértékesebb játékosa jelenleg a Transfermarkt szerint Florian Wirtz mellett a szintén 100 millió euróra taksált Szoboszlai Dominik, akire az új szezonban is kulcsszerep hárulhat, azt követően, hogy az elmúlt idényben a szurkolók szavazatainak több mint kétharmadát begyűjtve az év legjobb játékosa lett a klubnál.
Az idei átigazolási szezonban eddig nem dőlt meg a Premier League történetének transzferrekordja: azt továbbra is a tavaly nyáron a Liverpoolba szerződő Alexander Isak tartja 145 millió euróval. Azonban a második és harmadik helyen már a mostani nyár „slágerei”, Morgan Rogers és Elliot Anderson állnak.
Hogy ez változik-e, arra még augusztus végéig kell várnunk. A szezon kezdetéig viszont már csak néhány órát.
