Zsiday Viktor befektetési szakember arról ír friss blogbejegyzésében, hogy Orbán Viktor egy úgynevezett „swap-line” (valutacsere) elindításáról köthetett alkut Donald Trump amerikai elnökkel, amit a magyar kormányfő pénzügyi védőpajzsnak nevez. Zsiday szerint hasonlót kapott Javier Milei argentin elnök is. A befeketetési szakember azt írta:
Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ha kell, Magyarország (az MNB) nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat hozzá. Ennek olyan esetekben van jelentősége, amikor egy ország jegybankjának kevés a devizatartaléka vagy a bankrendszerének szüksége van dollárra. Mivel Magyarország számára az euró sokkal fontosabb, mint a dollár, ezért ennek effektíve akkor lehet értéke, ha spekulatív támadás vagy valamilyen külső sokk miatt a forint nagy nyomás alá kerülne (például mint 2022 második felében). Ilyen sokk lehet még egy hitelezői leminősítés miatti vagy más okból bekövetkezett külföldi menekülés a magyar állampapírpiacról.
Kiemelte ugyanakkor, hogy
ami kifejezetten fontos az az, hogy ilyen segítségnek csak végveszélyben / nagy válságban van jelentősége.
Fotó: Privátbankár
Hozzátette, szerencsére idehaza ez a helyzet jelenleg nem áll fenn, sőt, részben a forint-euró közötti közel 4,5 százalékpontos kamatkülönbözet, részben az esetleges politikai váltás miatt tőkebeáramlás tapasztalható és emiatt erősödik a forint.
Zsiday szerint „a csomag nem véd meg minket a saját ostobaságainktól, de ha nagy hülyeséget csinálunk (példul óriási költekezés a választások előtt) és/vagy kivülről ránk zuhan valami váratlan, akkor segítheti a válságmenedzsmentet.”
Olyan, mint egy biztonsági öv vagy egy légzsák: ha balesetet szenvedünk az semmiképpen sem lesz jó, de talán nem halunk bele. A nagy veszély az, ha a védőfelszereléseken felbuzdulva azt gondoljuk, hogy nyugodtan száguldozhatunk az autóval. A swap-line vagy más pénzügyi segítség ellenére is nehéz helyzetbe lehet hozni a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról bármit is mond a miniszterelnök, gondoljunk csak Liz Truss rövid életű brit kormányára és a kötvénypiac általi kivégzésükre – írta.
A befektetési szakértő szerint egy ilyen pénzügyi csomag – bármi is legyen a pontos tartalma, bár az argentín példa nyomán sejthetjük, hogy nagyjából mi az – nem mindent vivő Jolly Joker, bár kétségtelen tény, hogy jobb, ha egy autóban van biztonsági öv, mint ha nincs. Ennek ellenére ugyanúgy árokba lehet vele borulni, tehát súlyos hiba lenne a védőpajzs miatt magasabb fokozatra kapcsolni az osztogatást.
Zsiday arra is kitért, hogy Orbán Viktor szerint „el lehet felejteni”, hogy „a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni”. Szerinte ez a mondat nem teljesen érthető, ugyanis Magyarországon a finanszírozási oldalt a kötvénypiaci hozamok határozzák meg, azaz, hogy milyen kamat mellett kap hitelt az ország. Ez elsősorban az állam megítélésétől függ, a jövőbeni költségvetési pályától, a gazdaságpolitikába vetett bizalomtól.
Egyelőre mi fojtogatjuk magunkat: a korábbi, gyakran felelőtlen (mind jegybanki, mind költségvetési, mind gazdaságpolitikai) viselkedésünk miatt eléggé drágán finanszírozzuk az államadósságot. Ez nem lesz olcsóbb egy »pénzügyi védőpajzstól«. Akkor lesz olcsóbb, ha a hitelezőink (a magyar lakosság is!!!) úgy látja, hogy a forint megbízható, stabil deviza, az adósságpálya fenntartható, a kormányzat nem avatkozik ad-hoc módszerekkel a gazdaságba, és középtávon növekedési pályán van Magyarország. Ezt kell elérni, és akkor védőpajzsra sem lesz szükség, mert a jelenlegi 6-7 százalék helyett a szlovák/horvát/cseh 3-4 százalékon kapunk majd pénzt – tette hozzá Zsiday Viktor.
