A Népszava közölt összeállítást arról, hogyan is érinti a korábbi tanárhiányra ráerősítő, a "státusztörvény" miatti felmondási hullám az iskolákat.
"Az ország egyik legjobb középiskolájában, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban több üres álláshelyre is lehet jelentkezni: várnak német nyelvtanárt, matematika-fizika szakos tanárt, digitális kultúra tanárt, de keresnek iskolatitkárt is. A Budapest XVII. kerületében található Kossuth Lajos Általános Iskola már Facebook-hirdetésben is keres magyar szakos tanárt"
- írják, de egy Pest megyei általános iskola rajztanárának történetét is közlik, akinek biológiát kell tanítania képesítés nélkül, az igazgatónak pedig nem mer ellentmondani, mivel az új törvény szerint fizetése is az intézményvezető döntésén múlik.
Van, ahol az intézményvezetőnek is elege lett: az V. kerületi Hild József általános iskolában három pedagógus mellett az igazgató is jelezte, nem kíván a státusztörvény hatálya alatt tovább dolgozni, ezért nem írja alá új szerződését. A felmondások miatt az iskolában osztályösszevonásra is sor kerülhet, mivel a négy felmondással a tanári kar több mint tíz százaléka távozik az intézményből.
"A pedagógushiány a közeljövőben tovább fokozódhat: azok, akik nem hajlandóak 2024-től a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, szeptember végéig nyilatkozhattak erről. A Belügyminisztérium mára, október 5-ére ígért pontos adatokat a nyilatkozók számáról, de már előrebocsátották, hogy 'a tömeges felmondási hullám' elmarad. Ugyanakkor a pedagógusoknak nemcsak most, hanem nyáron is volt lehetőségük arra, hogy a státusztörvény miatt kilépjenek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a tankerületi központoktól kért erről tájékoztatást: a kapott adatok alapján a nyár folyamán legalább 670-en szüntették meg jogviszonyukat"
- fogalmaz a Népszava cikke. A kormány közben októbertől már nem kéri be az igazgatóktól a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó adatokat, így még nehezebb lesz tájékozódni a tanárhiány valós mértékéről.
