2025 januárban a Belügyminisztérium több mint 1,6 millió szülőnek küldött értesítést a KRÉTA rendszeren keresztül, melyben egy online kérdőív kitöltését kérték, azonban a kérdőív eredményeit eltitkolták, és a Szülői Hang közérdekű adatigénylését elutasították. A közösség szerint az eredmények eltitkolása nemcsak inkorrekt és gyáva lépés, hanem jogellenes is, ezért beperelték a Belügyminisztériumot.
A per során a Belügyminisztérium azt az abszurd álláspontot képviselte, hogy ellehetetlenülne a minisztériumi döntéshozatal, ha átadnák nekünk a felmérés eredményeit. Ezzel azonban nem tudták meggyőzni a bíróságot, amely minden pontban a Szülői Hang kérelmének adott igazat, és kötelezte a Belügyminisztériumot az adatok nyilvánosságra hozatalára, valamint 406 ezer forint perköltség megfizetésére.
A Belügyminisztérium az Új köznevelés folyóiratban tett eleget a bíróság által előírt adatközlésnek – írja a Szülői Hang közleményében.
Fotó: Depositphotos
A felmérés kulcskérdése a kompetenciamérések beszámítására vonatkozott a gimnáziumi felvételi és a tanulmányi eredmények során, ezt a válaszadók 55 százaléka elutasította. Az elutasítottság még nagyobb a középiskolás tanulók szülei esetében: ők kétharmad részben (67 százalék) elutasították a kompetenciamérések eredményének beszámítását
- és itt az ő véleményük számít elsődlegesen, hiszen nekik van tapasztalatuk a kompetenciamésekről és a felvételiről. Annak ellenére mutatnak egyértelmű elutasítást a szülői válaszok, hogy a kérdésfeltevés manipulatív volt és inkább a kompetenciamérések beszámításának kormányzati tervét sugalmazta, a lehetséges hátrányokról szót sem ejtettek – teszi hozzá a Szülői Hang.
A kormányzati elképzelések alacsony támogatottságát a résztvevők alacsony száma is jelzi. Bár több mint 1,6 millió szülőnek küldtek értesítést a felmérésről, az összes kiértesített szülőnek csupán 2 százaléka adott kifejezetten támogató választ a kompetenciamérések értékelésével kapcsolatban.
Ez nem véletlen, a kérdések ugyanis nem a szülők által tapasztalt elsődleges problémákra vonatkoztak, és a szülőket az elmúlt évek során immár negyedik alkalommal bombázták manipulatív kérdőívekkel, így ezekben a szülők többsége már nem bízik.
A szülők hiába adtak negatív visszajelzést a kompetenciamérés beszámításával kapcsolatban, a Belügyminisztérium tovább erőltette az elképzelést a szülői visszajelzések ellenében is. A kérdőív kitöltésének határideje február 16-án járt le, február 18-ára pedig már el is készült a rendeletmódosítás tervezete a kompetenciamérések értékeléséről. A Szülői Hang petíciója és a széleskörű felháborodás miatt végül ezeket a terveket az idén még központilag nem vezették be, de a kormányzat nem vette le a napirendről az elképzeléseit, amelyek akár a következő tanévben bevezetésre kerülhetnek.
A Szülői Hang szerint ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a szülők által elutasított elképzeléshez, azzal újabb terhet és stresszt helyez a gyerekekre. A kompetenciaméréseket eredetileg az iskolák és az oktatási rendszer általános értékelésére, és nem a gyerekek egyéni teljesítményének mérésére vezették be. A gyerekek számára frusztrációt jelent az értékelés, hiszen ezek a tesztek nem a szorosan vett tananyaghoz kapcsolódnak, így azokra nem is tudnak könnyen felkészülni. A felvételibe való beszámítás pedig tovább rombolná az esélyegyenlőséget, és minden bizonnyal megnehezítené a gimnáziumokba való bekerülést. Emlékeztetőül: a kormány nyilatkozata szerint a gimnáziumi helyek számát drasztikusan csökkenteni kívánják, a gimnáziumi képzést a jelenlegi 40 százalékról 30-ra, vagy akár 20-ra kívánják visszaszorítani, így a kompetenciamérések belengetett beszámítása minden bizonnyal súlyos terheket és korlátozásokat jelent a gyerekek és a családok számára.
A most kiperelt adatok is megmutatták, hogy a KRÉTA rendszeren kiküldött szülői kérdőívek nem a valódi, érdemi párbeszédet szolgálják, hanem a kormányzati elképzelések erőszakos ráerőltetését a szülői társadalomra.
Sok család már most is erőn felül áldoz arra, hogy külön fizetős tanfolyamokon készíttesse fel gyermekét a középiskolai felvételire; aki pedig ezt nem engedheti meg magának, ott a gyerekek lemaradhatnak. Azzal, hogy a kompetenciaméréseket is be akarják számítani, még tovább növelik a nyomást a családokon, még több fizetős tanfolyamra lesz szükség, hogy a gyerekeket már ne csak a felvételi vizsgára, hanem a kompetenciamérésekre is felkészítsék. Ezáltal a kormány a gyakorlatban a szülői társadalomra hárítja át a közoktatás felelősségét és részben a költségeit is. A gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentése szintén kormányzati spórolásnak tekinthető, melynek révén a gyerekek egy részét akaratuk ellenére a szakképzésbe terelhetik.
