„Abszurdum, hogy így butítják el az országot” – háborognak a szülők

Az állami fenntartású gimnáziumoknak olyan központi „ajánlást” adtak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt (idén január 18-án), akkor csak azokat veheti fel, akik a központi felvételin elérnek egy minimális pontszámot. A minimális pontszámok olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja ezeket elérni (például négy évfolyamos képzés esetében 50 pont, a nyelvi előkészítő esetében 60 pont, a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont). Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt elve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul – hívja fel a figyelmet ismét a Szülői Hang a január 18-i központi írásbeli felvételi hetében.

Bár hivatalosan csak „ajánlás”, a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A ponthatár több iskola felvételi feltételei között megjelent ott, ahol a tankerület erre utasította a gimnáziumot; míg más intézményekben még nem vezették be, de várhatóan a jövőben még több gimnáziumban írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést, melynek révén sok gyerek akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a korábbi számítási módszerrel (általános iskolai és a központi írásbeli eredményeinek és az esetleges szóbelinek az összege alapján) bekerült volna.

A Szülői Hang petícióval tiltakozik az intézkedés ellen, amire a közösség egyes tagjai fényképes formában is felhívják a figyelmet.

Petíciójuknál a szülők szövegesen is kifejtették véleményüket, ezekből idézünk az alábbiakban: 

• „Ez erőszakos nyomásgyakorlás, és bántalmazóan hatalmas terhet ró a gyerekekre.”
• „Abszurdum, hogy így butítjuk el az országot!”
• „Végtelenül aljas gondolkodásra vall, hogy a gyerekek tanuláshoz való joga folyamatosan sérül immár egy évtizede.”
• „A pontszerzési minimum a kisebb /vidéki gimnáziumok halálát jelentheti.”
• „Ez a szabad választás és az esélyegyenlőség, a döntés szabadsága és minden jog sárbatiprása.”
• „Nem csökkenteni kellene a gimnáziumi tanulókat, hanem éppen ellenkezőleg támogatni és növelni.”
• „Undorító, hogy a kormány módszeresen elveszi a döntési jogunkat, és a gyerekeinkét is.”
• „Hatosztályos gimnáziumban a lányom 60 pont felvételit írt 2017-ben. Kitűnő tanuló volt, kitűnőre érettségizett. 95 százalék angol emelt érettségit, 92 százalék történelem emelt szintű érettségit tett.480 felvételi ponttal jutott be jogi egyetemre. Az új követelmények alapján nem jutna be gimnáziumba. Tiltakozom a 70 pont minimum ponthatár ellen.”
• „Gondolkodó, magasabban képzett társadalom nem annyira irányítható. A cél egy minél szélesebb függő s önállóan gondolkodni nem tudó réteg kitermelése.”

A Szülői Hang szerint az újabb korlátozás miatt a túlzottan stresszes és esetleges írásbeli szerepe tovább nő. Sok családnak már most is saját költségen kell felkészíteni a gyermeket a sikeres felvételire, az újabb intézkedés miatt pedig az eleve nagy esélyegyenlőtlenség tovább romlik.

A családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé. Pedig sok tanuló 14 éves korában még nem tudja eldönteni, milyen szakmát választana.

A Szülői Hang levélben fejezte ki tiltakozását a kormányzatnál, melyre Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke válaszolt. Felvetéseinkre nem kaptunk érdemi választ, nem tudtuk meg, mi értelme van a központi írásbeli vizsgákra minimális pontszámot meghatározni, különösen, hogy ez a vizsga opcionális elem a felvételi eljárásban.

A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány. A teljes levelezés itt olvasható.

Mi lehet a döntés hátterében?

Vajon miért kívánja a kormányzat korlátozni a gimnáziumokba bejutók számát? A kérdés megértéséhez a Szülői Hang megvizsgálta a gimnáziumban tanulók részarányának változását az elmúlt években; a grafikonok honlapon láthatók. Bár a szakképzés 2020-as átalakítása után a szakképzés vonzereje növekedett, az elmúlt években a gimnáziumi képzés részaránya mégsem csökken, sőt enyhe növekedést mutat; ez magyarázhatja, hogy a kormányzat most adminisztratív eszközökkel próbálja átterelni a diákokat a gimnázium helyett a szakképzésbe.

A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60 százalékról legalább 70 százalékra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40 százalékról 30 százalékra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni.

A most bevezetett „ajánlásnak” önmagában nem lenne értelme, hiszen értelmetlen korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg. A mostani kormányzati korlátozó intézkedés úgy értelmezhető, mint egy hosszabb távú stratégia eleme, melyben egyre erőteljesebb adminisztratív intézkedésekkel irányítják a tanulókat a gimnáziumokból a szakképzésbe.

A Szülői Hang méltatlannak érzi, hogy a nyolcadikosokat a tanulmányi ösztöndíj rövidtávú ígéretével is a szakképzésbe igyekeznek csábítani, holott a gimnáziumi tanulmányok során jellemzően szélesebb körű általános műveltségre tehetnek szert, rugalmasabban tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, és az ország érdeke is a magasabb fokú, nagyobb tudást nyújtó képzési formák támogatása lenne.

A gimnáziumi bejutás korlátozása különösen súlyosan érinti a vidéki, kisebb településeken élő diákokat, számukra ugyanis kisebb a választék a technikumokból, így ők nagyobb eséllyel kényszerülhetnek olyan szakképzési intézménybe, amely nem az érdeklődési körükbe vág. Különösen hátrányt szenvednek a nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű diákok is, akiknek jobban tudnak érvényesülni a gimnáziumban, hiszen a szakképzéshez nem kapnak kellő támogatást. A kormányzati szigorítás miatt be nem kerülő tanulók még próbálkozhatnak a rendkívüli felvételi eljárás keretében, bár ennek eredménye esetleges.

Követeléseik: 

1. Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott” minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
2. Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik!
3. Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák módszertani reformokat!
4. A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés!
5. A gimnáziumi képzésben résztvevők is kapjanak ösztöndíjat, hasonlóan a szakképzéshez!
6. A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáiumokra vonatkozó átalakítási terveit!
7. Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!

Ne legyen kényszer a szakképzés, támogassa a kormány a gimnáziumokat is! Teremtsék meg széles körben a minőségi gimnáziumi képzés és szakképzés feltételeit, hogy minden gyerek a számára leginkább megfelelőt választhassa – szabadon!