6p

Megszülettek a Civil Közoktatási Platform felsőoktatási felvételi pontszámítás korrekciójára vonatkozó javaslatai, mert szerintük a jelenlegi rendszer bizonytalanságot okoz a diákokban. S mivel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal 2026 nyara óta gyümölcsöző együttműködésben állnak, minden esély megvan rá, hogy az újragondolt pontszámítás életbe is lép. Például eltörölnék a tartalékos katonai szolgálatért járó többletpontokat is.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) pályaorientációs és esélyegyenlőségi szempontok alapján, valamint a tanulói terhek csökkentése érdekében kezdeményezi a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelt módosítását.

Az ok egyszerű: áttekinthetőbb, kiszámíthatóbb követelményrendszer kialakítása és a továbbtanulási lehetőségek közötti választás rugalmasságának visszaállítása.

Álláspontjuk szerint a rendelet egyik paragrafusa miatt már a 2029-es felvételi eljárást érintő változtatásokhoz is mielőbbi rendeletmódosításra van szükség, de azoknál az intézkedéseknél, amelyek egyértelmű könnyítést jelentenek a tanulóknak, és nem érintik a felsőoktatási intézmények felkészülését, megfontolandó a korábbi bevezetés lehetősége is – írja honlapján a CKP.

Javasolt módosításaik a következők:

  • Az azonos szakok felvételi követelményeinek egységesítése
  • Az intézményi pontok jogcímeinek szabályozása
  • A tanulmányi pontok számításának egységesítése
  • Tanulmányi pont számításának lehetősége a szakképzésből nem szakirányban továbbtanulók számára
  • Esélyegyenlőségi pontszám központi előírása
  • A tartalékos katonai szolgálatért járó többletpontok eltörlése
  • A követelmények határidőben történő közzététele

A felvételi egyébként is nagy stresszfaktor a fiataloknak
A felvételi egyébként is nagy stresszfaktor a fiataloknak
Fotó: DepositPhotos.com

A CKP rámutat, hogy a mintegy 25 éve működő egységes felvételi rendszer fontos előnye volt, hogy a jelentkezők a valódi preferenciasorrendjük szerint jelölhették meg a szakokat. Egy kívánatosabb, de nehezebben elérhető képzés előresorolása sem veszélyeztette a később megjelölt helyre való bejutást. Az intézményi szóbelik 2005-ös megszüntetése óta a több helyre történő jelentkezés a felkészülés során sem jelentett plusz terhet.

Ám a 2022-ben elfogadott, a 2024-es felvételi eljárástól alkalmazott változtatások az intézményeknek nagyobb szabadságot adtak a követelmények és a pontszámítás meghatározásában. A korábbiakkal ellentétben intézményenként és szakonként is változhat a tanulmányi pontokhoz figyelembe vehető tantárgyak köre, a többletpontok számítása, valamint bármely szakon tartható az intézmény által meghatározott követelményekkel alkalmassági vagy felvételi vizsga.

A változások összességükben nehezebben áttekinthetővé tették a rendszert, és sok diáknak több felkészülést, bizonytalanságot és frusztrációt okoznak – jelenti ki a CKP.

Szerintük ugyanis bár a több helyre történő jelentkezés elvi lehetősége megmaradt, de gyakorlati lehetőségét csökkentette, hogy az azonos felvételi tárgyakat előíró szakok, sőt, az azonos szakokat előíró intézmények eltérő követelményeket támasztanak. Így a többféle követelmény és a plusz tevékenységekért adható intézményi pontok, valamint a felvételi vizsgák emellett egyértelműen növelik az egyébként is magas tanulói terheket.

Arra is rámutatnak, hogy az intézményenként eltérő pontszerzési lehetőségek és a tanulmányi pontokba beszámítható tantárgyak különbségei miatt a diáknak gyakran már a tizedik évfolyamon, a fakultációválasztáskor el kellene döntenie, melyik intézmény melyik szakjára kíván jelentkezni – pedig ilyenkor általában még a továbbtanulási irányban is bizonytalan.

A rendszer így a megalapozott pályaorientáció helyett korai elköteleződésre és taktikai döntésekre ösztönöz.

Az intézményi pontok ártó hatásai

A legfeljebb 400 tanulmányi és felvételi pontot kiegészítő 100 pluszpont korábbi, központilag szabályozott rendszerét az intézményi pontok váltották fel. Az intézmények ezek jogcímeinek meghatározásában széles szabadságot kaptak, és azonos szakok esetében sincs köztük egyeztetési kötelezettség. Néhány nagyon speciális eseten kívül egyetlen szabály van csak: az önkéntes tartalékos szolgálatért minden szakon minden intézmény köteles pontot adni.

Különösen problémásnak tartja a CKP az előkészítőkhöz és táborokhoz kapcsolt pontszerzést. Ha a részvétel jelentős pontelőnyt biztosít, a tanuló akkor is rákényszerülhet a gyakran fizetős programra, ha a saját iskolájában megfelelőbb felkészítést kaphatna. A választásban ilyenkor háttérbe szorul az oktatás minősége és a személyes figyelem, miközben nőnek a családok anyagi és időbeli terhei.

Az, hogy a tanulónak el kell döntenie, melyik intézményben akarja maximálisan kihasználni az intézményi pontokat, döntésre kényszeríti a legvalószínűbb bejutással kecsegtető és a leginkább preferált intézmény között. Illetve a tantárgyak beszámításának változása a középiskolai tanulásra is visszahat. Ha már nem kötelező természettudományos tárgy figyelembevétele a tanulmányi pontoknál, az tovább csökkentheti e tantárgyak súlyát.

További létfontosságú változtatási javaslatok

A CKP úgy véli, hogy a nem szakirányban továbbtanuló technikumi diákok hátrányai miatt a pontszámítás korrekciójára mind a középiskolai érdemjegyek, mind az érettségi eredmények beszámíthatóságát is rendezni kell.

És igen fontosnak tartják az esélyegyenlőségi pontok központi minimumát is. A korábbi szabályozás szerint 40 pont volt adható hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermeknevelésért (ezek közül csak egyetlen jogcímen). Az új szabályozás szerint az intézmények döntik el, ezek közül valamelyik jogcímen adnak-e intézményi pluszpontot. A többség megtartotta a régi szabályozást, sőt, van ahol 50 pontot adnak vagy több jogcím pontszáma is összeadható. Egyes intézmények azonban sokkal kevesebb esélyegyenlőségi pontot adnak a korábban kötelezőnél – a Semmelweis Egyetemen például 5 pont jár ezeken a jogcímeken.

A jelenlegi rendszer az informálódás nehézségei és a biztos bejutás érdekében történő kompromisszumos választás következtében még az eddigieknél is nagyobb hátrányt jelent az érintettek számára. Ezt csak fokozza a nagyobb presztízsű egyetemek esetén az alacsony esélyegyenlőségi pontszám. Emiatt a CKP indokoltnak látja, hogy az intézmények számára legyen kötelező előírás az esélyegyenlőségi pontszám minimumára.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!