Magyarország nagyon sokáig kivonta magát az uniós előírások alól, és immár egyedüliként nem felel meg a dohánytermékek adóztatását előíró szabálynak. A 2011-ben elfogadott uniós irányelv szerint ugyanis a belső piac megfelelő működése érdekében minimális jövedéki adót kell meghatározni a dohánygyártmányokra. Az irányelv előírja, hogy semleges versenyfeltételeket kell biztosítani, csökkenteni kell a dohánypiacok felosztottságát, és az egészségvédelmi célkitűzéseket kell hangsúlyozni.
Az EU-s irányelv kiemeli továbbá, hogy az árak és a jövedékiadó-szintek tekintetében különösen a cigaretta, valamint a cigarettasodrásra szánt dohány tekintetében a tagállamok között jelentős eltérések zavarhatják a belső piac működését. Az adószinteknek a tagállamok közötti bizonyos mértékű közelítése elősegítené a csalás és a csempészet visszaszorítását az unión belül.
Még tavaly októberben jelezte az Európai Bizottság, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben a cigarettára előírt minimális uniós jövedékiadó-mérték alkalmazásának elmulasztása miatt.
A jelenlegi szabályok szerint egyébként az adónak:
- legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
- vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az elmúlt években ugyan emelték a dohánytermékek jövedéki adóját, és volt egy rövid időszak, amikor az ország megfelelt a minimumkövetelményeknek, az utóbbi nagyjából másfél évben viszont a forint az euróhoz képest 15 százalékot veszített az értékből. Miután a magyar jogszabályokban a jövedéki adó mértéke forintban van meghatározva, így az adót már csak emiatt is jelentősen emelni kell.
Az már korábban ismert volt, hogy 2021-ben a kormány rendezni kívánja az Európai Unió felé ezt a mulasztását, a most benyújtott törvénytervezetből pedig a részletek is kiderültek. A legfontosabb, hogy mind a fix, mind a százalékos adó mértéke növekszik, igaz, az utóbbi csak szerény mértékkel, hiszen a jelenlegi 22,5 százalékról 23 százalékra nő az adókulcs.
A cigaretta egy kevés dohányból és sok-sok adóból áll
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy január 1-jétől ezer darab cigarettára 24 ezer forintos fix jövedéki adót vetnek ki, és ezen felül a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka is terheli a terméket, a szabály azt is leszögezi, hogy (összességében) ezer darabonként legalább 37 300 forint jövedéki adót kell fizetni. Ez azonban csak időleges lesz: április elején nem fognak nevetni a nikotinfüggők, hiszen újabb áremeléssel kell majd szembe nézniük. Ekkor a százalékos adó mértéke nem, de a fix rész változik, ez pedig 26 ezer forint lesz ezer darabonként. A jogszabály itt is leszögezi, hogy legalább 39 300 forint ezer darabonként.
Érdekes megnézni ezek után, hogy mennyibe fog kerülni egy doboz (20 szálat tartalmazó) cigaretta, és az ár hogyan épül fel.
Egy doboz cigaretta minimális gyártási költsége a korábbi becslések szerint némileg 100 forint felett volt, mi a példánkban 110 forinttal számolunk. Egy ilyen dohánytermék a jelenlegi adókkal (fix és százalékos jövedéki adó, továbbá az áfa) és az ellátó és a trafik árrését is figyelembe véve nagyjából 1200 forintot tesz ki.
Az adóemelések miatt ugyanez a doboz cigaretta január 1-jétől már 1500 forint lesz.
Az állam szempontjából ezzel egy gond még mindig van, az uniós előírások szerinti a jövedéki adót még mindig nem érjük el. Annak ugyanis vagy 115 eurót kell kitennie, ez 360-as euróval számolva 41 500 forintot jelent ezer darabonként, ami egy doboz (19 szál) cigarettára vetítve 830 forintot jelent. Ezt a januári emeléssel elérjük, mindaddig, amíg a forint nem gyengül tovább. Ha ugyanis becsúszunk ezen érték alá, akkor van egy másik szempont: az adónak el kell érnie a termék árának a 60 százalékát, ám esetünkben ez csak 54 százalékot jelent.
Érdekesség, hogy ha a költségek (alapanyag, munkaerő, stb.) az alapesetben vett 110 forint helyett januártól 125 forintra növekednének, akkor az még bő 50 forintot dobna a fogyasztói áron.
Feltehetőleg a kormány nem akar egy uniós eljárást kockáztatni, ezért is jön április 1. után az újabb adóemelés. Érdekesség, hogy a 115 eurós szintet még biztosabban megugorjuk, de a 60 százalékos jövedékiadó-arányt továbbra sem érik majd el a magyar dohánytermékek. A legolcsóbb cigaretták esetén egyébként így nézhet majd akkor ki a fogyasztói ár összetétele. Mindez egyébként azt jelenti, hogy a manapság legolcsóbbnak számító 1200 forint körül kapható cigarettákért dobozonként 1650-1700 forint körüli összeget kell majd fizetni.
Ha azt gondoljuk, hogy a drasztikus áremelések komoly visszatartó erővel bírnak majd, és emiatt tömegesen szoknak majd le az emberek a cigarettáról, akkor viszont vélhetőleg csalódnunk kell. A dohánytermékekre kivetett minimális uniós jövedéki adó nem segítette elő a fogyasztás visszaszorítását, noha a jelenlegi szabályok jól működnek a tagállami költségvetési bevételek kiszámíthatóságának és stabilitásának szempontjából – olvasható az Európai Bizottság dohánytermékek adóztatásáról szóló idén publikált jelentésében. Az EU-ban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a dohányzók magas száma, mivel az EU teljes felnőtt népességének 26 százaléka, a 15-24 év közötti fiatalok 29 százaléka dohányzik – emelte ki a jelentés.
Érdemes azt is kiemelni, hogy a kutatások szerint a fiatalok egy része nem feltétlen a klasszikus cigarettát szívja, sokan ugyanis a trendinek számító elektromos verziókat használják, amelyekről az utóbbi időben kiderült, hogy legalább annyira egészségkárosítóak, mint a klasszikus társaik.
