A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 13 százalékkal emelkedett a magyarországi lakáshitel-állomány, elérve az 5652 milliárd forintot. A GDP-arányos lakáshitel-állomány 6,6 százalékról 6,9 százalékra nőtt. Az államilag támogatott hitelek állománya 15, a támogatás nélküli hiteleké 12 százalékkal bővült, számolt be a Portfolio.
A hitelállomány 81 százalékát a támogatás nélküli konstrukciók adták. A kereskedelmi bankok 60, a jelzálog-hitelintézetek 31, a lakás-takarékpénztárak pedig 9,2 százalékos arányban vettek részt a hitelkihelyezésben.
A folyósított lakáshitelek értéke a duplájára, 1279 milliárd forintra nőtt, a kihelyezett szerződések száma 73 ezer volt. A hitelösszeg növekedése mellett az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg is emelkedett: a támogatott hiteleknél 20,6 millió, a támogatás nélkülieknél 17 millió forintra.
A legnagyobb részt továbbra is a használt lakások vásárlására fordított hitelek tették ki: a folyósítások 68, érték szerint pedig 78 százaléka. Az új lakásokra nyújtott hitelek száma 26 százalékkal csökkent, összegük nem változott érdemben. A hitelkiváltások aránya alacsony maradt, mindössze 1,8 százalékot tett ki, noha az összegük 2,7-szeresére emelkedett.
A CSOK vissza nem térítendő támogatásként történő felhasználása visszaesett. 2024-ben a támogatások száma 45, összege 18 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A változást a városi CSOK megszűnése, és a helyébe lépő kamattámogatott CSOK Plusz okozta. A falusi CSOK összege viszont növekedett. A támogatások többségét használt lakásokra fordították.
A szerződések száma nem mutatott kiugró növekedést, a rekordértékű hitelösszegek elsősorban az emelkedő hitelösszegeknek köszönhetők.
