A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi kereseti adatai alapján a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900 forint, amiből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságfék-szabályozása alapján 10 éves vagy hosszabb kamatperiódusú hitel esetében ennek az 50 százaléka, azaz 241 950 forint fordítható hiteltörlesztésre. A money.hu szakértője ennek kapcsán megvizsgálta, mekkora lakáshitel felvételéhez elegendő a magyarok átlagfizetése.
Az MNB adósságfékszabályai szerint ha egy 10 éves vagy annál hosszabb kamatperiódusú hitelt veszünk figyelembe, akkor 600 ezer nettó alatt a jövedelem legfeljebb 50 százaléka, azaz a decemberi átlagbérből 241 950 forint fordítható hiteltörlesztésre. Mindez akkor igaz, ha egy keresetből vállalunk hitelt.
Egy hitelügyletben rendszerint két kereső szerepel, vagyis az átlagos nettó családi összjövedelem ebben az esetben 967 800 forint, aminek már 60 százaléka, vagyis 580 680 forint fordítható hiteltörlesztésre a szabályok értelmében. Ekkora törlesztővel egy átlagosan kereső magyar házaspár akár 80 millió forint lakáshitelt is felvehet 20 éves futamidőre. Mindez elméletben egy 100 milliós ingatlan megvásárlását is lehetővé teszi, amennyiben a 20 millió forint saját erő is rendelkezésre áll, azonban szakértők óvatosságra intenek, a jövedelem ennél csak jóval kisebb részét biztonságos hiteltörlesztésre fordítani.
Fotó: Depositphotos
Amivel a vásárlás előtt érdemes tisztában lenni, hogy a bankok gyakorlatában az MNB által megengedett maximális finanszírozási arány (80 százalék hitel, 20 százalék önerő) nem mindenhol és nem minden ingatlanra elérhető, még akkor sem, ha az adós jövedelem egyébként elbírná a nagyobb hitelt. A két – jövedelmen túli – legfontosabb tényező, ami a gyakorlatban alkalmazott finanszírozási arányt meghatározza, az a lokáció, illetve az ingatlan hitelbiztosítéki értéke.
Ez utóbbi megállapításakor az értékbecslő nemcsak az ingatlan aktuális piaci értékét nézi, hanem azt is, hogy mennyire értékálló hosszú távon, illetve hogyan hatnak rá a piaci trendek és változások.
„Azt gondolnánk, hogy a magasabb finanszírozási aránynak mindig ára van, vagyis ha egy bank megengedőbb szabályokat alkalmaz, akkor ezért cserébe magasabb kamatot kell fizetni a hitelért, de ez az állítás nem minden esetben állja meg a helyét. Ugyanakkor a bankok a településlistát időről időre felül is vizsgálják, vagyis az is előfordulhat, hogy kedvezőbb elbírálásba kerül át egy-egy település, amelyik korábban alacsonyabb finanszírozási kategóriába esett. Érdemes a vásárlás előtt tájékozódni, mert sokmilliós döntés lehet, hogy egyik vagy másik bankot választjuk, ami egyrészt az elvárt önerő mértékében, másrészt az eltérő kondíciók miatti visszafizetendő összegben is megmutatkozhat”
– tette hozzá Korponai Levente, a money.hu vezetője.
Az ingatlanpiacot összességében élénkülő kereslet és rövidebb értékesítési idő jellemzi, ebben a környezetben a meghirdetett „jó vételeknél” felértékelődik a gyorsaság. A hiteles vevők is felvehetik ugyanakkor a tempót, ha előzetes hitelbírálattal a kezükben keresik az ingatlant, így nem lesz kérdéses az eladó számára sem, hogy vevője valóban hitelképes-e, magabiztosan tehetnek vételi ajánlatot. Az előminősítés online is kérhető, akár egyszerre több banktól is.
A Monetáris Tanács kedden döntött a jegybanki alapkamatról, amit változatlanul hagyott, azaz 6,5 százalék maradt az irányadó kamat. Szakértők szerint az új jegybanki vezetésnek sem lesz tere monetáris lazításra, vagyis év közepéig nem várható kamatcsökkentés.
Ugyanakkor a lakáshitel kamatokat leginkább meghatározó referenciahozam, a 10 éves BIRS tartósan a 7 százalékhoz közel mozog, vagyis a banki forrásköltségek magasak, ez sem enged túl nagy teret a kamatok csökkentésére.
A tavalyi év során a kamatkedvezmények feltételéül támasztott jóváírás elvárások sávjai feljebb tolódtak szinte minden banknál, és idén is volt már példa erre. Februárban a CIB szigorított az elvárt jóváírások mértékén, melyekhez a kamatkedvezmények kapcsolódnak.
Áprilisban érkezik az 5 százalékos hitel, amihez a bankok tavaly már meghatározták rendkívül szigorú feltételeiket. Az 5 százalékos kamatplafon a 35 év alatti fiatalokat hivatott segíteni az első zöld lakásuk megvásárlásában. A kedvezményes hitelnek ez szab egyrészt egy életkori határt, másrészt a kedvezményes konstrukciónak van egy időbeli korlátja is, hiszen 2025. április 1-től 2025. október 31-ig tart, hacsak a piaci kamatszintek változása nem teszi lehetetlenné az akciót.
További nehezítő tényező a feltételeknek megfelelő ingatlanok alacsony kínálata is. Ezek a lakások évente négyzetméterenként legfeljebb 68 kilowattóra primerenergia-igényűek, minimum A+ energetikai besorolásúak, és legfeljebb 60 négyzetméteresek lehetnek, bruttó áruk pedig négyzetméterenként kevesebb mint 1,2 millió forint. Az elvárt energiahatékonysági szintet jellemzően az új építésű lakások vagy a nagyon modern, felújított használt ingatlanok érhetik csak el. A kisebb lakások négyzetméterenkénti ára ugyanakkor jellemzően magasabb, mint a nagyobb lakásoké, tehát összességében ezek drága lakásoknak számítanak az ingatlanpiacon. Zöld hitelcél esetén ugyanakkor a JTM-szabályok megengedőbbek, hiszen a jövedelem mértékétől függetlenül a bér akár 60 százaléka is fordítható hiteltörlesztésre, feltéve persze, ha a kamatperiódus 10 éves vagy hosszabb. 5 éves kamatperiódusnál ugyanez az arány csak 35 százalék.
„Az 5 százalékos kamatú lakáshitel tulajdonképpen egy kedvezményes kamatozású piaci hitel lesz, ezért vélhetően kombinálható majd a különböző államilag támogatott hitelekkel. A meghatározott, legfeljebb 60 négyzetméteres méretkorlát megfelel a CSOK Plusz lakásra vonatkozó szabályainak is, akár egy gyermeket vállaló házaspár is élhet ily módon az államilag támogatott és a kedvezményes piaci hitellel egyszerre. A legfeljebb 5 százalék kamattal felvehető lakáshitel ugyanakkor nem kötött családtervezéshez, vagyis egyedülállóként is igényelhető, az érvényben lévő szabályok értelmében akár 10 százalék önerővel is a fiatalok számára”
– mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
