Újabb kitűnő éven vannak túl a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak. Az intézmények többsége már közzétette a december 31-i záróárfolyamokat (amelyek nem, azok a december 30-i árfolyamot közölték), ezek alapján pedig a megelőző két évhez hasonlóan 2025-öt is vaskos reálhozammal zárhatták a kasszák.
A 2025-ös átlagos inflációs adat ugyan csak kedden válik ismertté, azt már sejtik a szakértők, hogy valahol 4,4-4,7 százalék körül alakul majd.
Az árfolyamadatokat naponta közzétevő önkéntes nyugdíjpénztári alapok pedig 2025-ben 90 százalékban ennél jobban teljesítettek. A portfóliók harmada például két számjegyű hozamot ért el tavaly. Ez a bravúr ráadásul nem csak a legkockázatosabb portfólióknak sikerült, a klasszikus, kevés részvényt tartó portfóliók között is volt olyan, amelyiknek a hozama meghaladta a 10 százalékot.
A magasabb kockázat többet gyümölcsözött
Ahogy a megelőző években, 2025-ben is jellemző volt, hogy a magasabb kockázatot vállaló, több részvényt tartó portfóliók értek el magasabb hozamot. Az év nyertese az Allianz kockázatvállaló portfóliója volt, amely több mint 23,6 százalékos hozamot produkált december 31-ig, messze lekörözve ezzel a versenytársakat. A kockázatvállaló portfólió akár 100 százalékos arányban tarthat részvénybefektetéseket, de 68 százalék alá sosem mehet benne a részvények aránya. Márpedig tavaly a tőzsdék a történelmi csúcsokon vagy azok közelében zártak tavaly decemberben – rekordot döntött egyebek között a New York-i S&P 500, a frankfurti DAX és a BUX index is, de erős évet zárt a londoni és a tokiói tőzsde is, és a technológiai részvények New York-i piaca, a Nasdaq is.
A növekedési portfóliók többsége ennek megfelelően – egy-két kivételtől eltekintve – 10 százalék fölötti hozammal zárta a tavalyi évet. A második legjobban teljesítő alap – több mint 16 százalékos hozammal – a Honvéd nyugdíjpénztár növekedési portfóliója lett, és csaknem 15 százalékot emelkedett az OTP Dinamikus alapja is, amely szintén igen magas – akár 100 százalékos – arányban tarthat részvénybefektetéseket.
A legnagyobb alapokra sem lehet panasz
A pénztári tagok többsége azonban a közepes kockázatú, úgynevezett kiegyensúlyozott portfóliókban tartja a megtakarítását. Ezek 25-40 százalékos arányban fektethetnek részvényekbe vagy hasonlóan kockázatos eszközökbe, a vagyon többi részét állampapírban vagy más alacsony kockázatú eszközökben kell tartaniuk. Az inflációt azonban így is megverték egy alap (Pannónia Smaragd) kivételével.
A kiegyensúlyozott portfóliók között is volt több, amelyik két számjegyű hozammal zárta 2025-öt. A Honvéd nyugdíjpénztár alapja lett a legjobb ebben a kategóriában, 13,36 százalékos teljesítménnyel, de 10 százalék fölötti eredményt értek el az Alfa és az Allianz alapjai is, az Aranykor egyensúly portfóliója is csak hajszálnyira maradt el a 10 százalékos hozamtól. A legnagyobb nyugdíjpénztár, az OTP kiegyensúlyozott portfóliója 7,88 százalékos hozamot ért el 2025-ben, amivel a középmezőnyben végzett, de ez is bőven meghaladhatta az inflációt.
Alacsony kockázat mellett is szép eredmények születtek
A nyugdíjhoz közelebb álló tagok számára javasolják, hogy válasszák a biztonságot, az úgynevezett klasszikus portfóliókat, amelyek legfeljebb 25 százaléknyi részvényt tartanak, az állomány döntő részét állampapírokba vagy más alacsony kockázatú eszközbe fektetik be. Ezek az alapok a kedvezőtlen piaci helyzetekben általában nem esnek akkorát, mint a kockázatosabb portfóliók, cserébe viszont a jó években is szerényebben teljesítenek.
2025-ben sem történt ez másként, ennek ellenére a klasszikus alapok többsége is jól vizsgázott. Az Aranykor portfóliója például 10 százalékot meghaladó hozammal zárta az évet, a Honvéd Nyugdíjpénztáré pedig csaknem 8 százalékot szedett magára. A Pannónia Zafír (4,12 százalék) kivételével az összes klasszikus portfólió hozama meghaladhatta tavaly az áremelkedés átlagos ütemét, jellemzően 5-8 százalék közötti hozamot értek el az alacsony kockázatú alapok.
Bezárt a bazár
Az idei év több fontos változással indul a nyugdíjpénztári tagok számára. Az egyik az, hogy 2026-ban már nem lehet lakáscélra felhasználni a pénztári megtakarításokat, ezt a lehetőséget a kormány nem hosszabbította meg. Az ezzel kapcsolatos kifizetési kérelmeket 2025. december 31-ig be kellett nyújtani a pénztárakhoz, amelyeknek 60 napjuk van a teljesítésre, vagyis március végéig az összes ilyen kifizetést le fogják zárni.
További változás, hogy egyre többen vannak azok, akik nem tudják érvényesíteni a pénztári befizetéseikre a személyijövedelemadó-kedvezményt (szja).
Szja-mentességet élveznek jelenleg a 25 év alatti fiatalok, a 30 év alatti édesanyák, a 3, 4 vagy többgyermekes édesanyák és a 40 év alatti kétgyermekes anyák is. Összesen mintegy 700-800 ezer olyan munkavállaló lehet már az idén, akinek nem kell szja-t fizetnie, számukra a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak adókedvezménye már nem, vagy csak nagyon korlátozottan érhető el. Akkor tudnak szja-t visszaigényelni, ha nem munkából, hanem más forrásból származó szja-köteles jövedelmük, például tőkejövedelmük vagy ingatlan eladásából származó jövedelmük keletkezik.
