Havonta 30-40 milliárd forintot, azaz éves szinten mintegy 500 milliárdot nem nyertek meg a prémium és private banking besorolású ügyfelek azon, hogy nem fektették pénzüket állampapírba, hanem kvázi készpénzként bántak vele, azaz például egyszerűen a valamelyik bankszámlájukon parkoltatták. Ennek a korszaknak most vége szakadhat - hívja fel a figyelmet a Blochamps Capital pénzügyi monitoring és business intelligence cég legfrissebb elemzése.
A kormány a napokban tette közzé azt a rendeletet, amelynek értelmében 2023. július 1. után a veszélyhelyzet ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a kamatjövedelemnek számító összegek után. Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell leróni. A szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre és a magyar - egyébként eddig is adómentes - állampapírok hozamára. A bankoknak emellett kötelezően reklámozni is kell az állampapírokon elérhető hozamokat.
“Mindez azt is jelenti, hogy csak a privátbanki ügyfelek részére, akik eddig is az adómentességet biztosító tbsz-számlán tartották megtakarításaik nagyobb részét, így őket az extraadó önmagában nem terhelné, viszont alkalmas arra, hogy kimozdítsa, elgondolkodtassa őket. Ez éves szinten százmilliárdos nyereséget jelenthet számukra. Tulajdonképpen elképesztő reálveszteség jelentkezik hónapok óta a lakosságnál és a vállalatoknál, mégis oly pazarlóan kezelik megtakarításaikat. Azaz az intézkedéseknek pénzügyi tudatosságot növelő szerepe lehet. Remélhetőleg a legtöbben tartós befektetési számla (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) nyitásával párhuzamosan vásárolnak majd belőlük, így további adókedvezményekre is szert tehetnek egyéb portfólió elemeiken” - mondja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Magyarországon - mint arról laptársunk, a Privátbankár.hu is beszámolt - a privátbanki ügyfélszámlák száma 2022-ben lényegében megegyezett a 2010-essel, ám a teljes kezelt vagyon több mint háromszorosára, 2349 milliárdról 7300 milliárd forint fölé nőtt. Közben viszont a befektetési eszközök egymáshoz viszonyított aránya lényegében nem változott.
“Azaz továbbra is óriási a folyószámlapénz és készpénztúlsúly, holott közismert befektetési aranyszabály, hogy portfoliónként legfeljebb egyötöd-egynegyednyi folyószámlapénz tartása volna indokolt. Nem hallgatható el, hogy a megtakarítási piac társadalmi egésze szempontjából viszont kifejezetten káros hatásai lehetnek a szocho bevezetésének. S közben az is kérdéses, hogy a felső vagyoni körből most mennyien lesznek hajlandóak szabad likviditásukat befektetési jegyek helyett inkább állampapírba fektetni, ha eddig nem tették, igaz a befektetési alapok értékesítési lehetőségeit ez az intézkedés közben megnehezítette. Összességében a különböző megtakarítást, öngondoskodást szolgáló piac szempontjából ezeknek az eszközosztályoknak a szabályozásába beavatkozás egyértelműen a tartós bizalmat kikezdeni alkalmas fejlemény” - hívja fel a figyelmet Karagich István.
Holott éppen a felső négy vagyoni centilis szegmense az, amelynek tagjai még 21,5 százalékos infláció és 33 százalékos élelmiszer-infláció mellett is segíthetnék az állampapír vásárláson keresztül az államháztartás finanszírozását. De nem csak ez a tény mutat rá, hogy lassan a társadalom 9,5 tizede kerül ki hosszú távon a megtakarítói körből.
