A kezemben tartott elegáns kivitelű prospektus az Eurohorse Lovas Barangolót mutatja be, amely egyedülálló lovasturisztikai útvonalhálózat. Több mint 1800 kilométer hosszú, mára jócskán kibővült. GPS-koordinátákkal jelölt lovas útvonalat és megállópontokat köt össze, az utóbbiakat rohamosan fejlődő szolgáltatásokkal. Az útvonal mentén olyan programok várják a barangolókat, mint a tereplovaglásra való felkészítés, lovas bemutatók, fogattúrák vagy méneslátogatások.
Oktatás, bértartás, turizmus
Magyarországon ma több mint 500 jegyzett lovarda található, van, amelyik jelentős saját lóállománnyal bír, van, ahol csak oktatnak, másutt bértartással foglalkoznak. A nagyobb gazdaságok jelentős része ma már bekapcsolódott a lovasturizmusba. A legtöbb helyen szállás és étkezés is várja a lovak szerelmeseit.
Ha az ember Szentendrére gondol, egy régóta turistacélponttá vált, bájos kisváros jut az eszébe, nem pedig az erdőjárás, a lófajták, a fogaton való kocsikázás. Ki gondolná, hogy csak a Szentendrei-szigeten tíz bejegyzett lovarda található?
A szigettel való ismerkedési túrát ezúttal Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület elnöke vezette, akitől azt is megtudjuk, hogy mit takar a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP). Nos, ennek közvetlen célja egy egységes, fenntartható, minőségi szolgáltatásokat nyújtó lovasturisztikai „lánc” megteremtése.
Portál, kisfilm, prospektus segít a tájékozódásban
Része a lovastúra útvonalak kijelölése, információs pontok kialakítása, a megállóhelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatók szakmai felkészítése és hálózatba szervezése, Közép-Magyarország régió területén.
A szolgáltatást igénybe vevőket turisztikai portál, útvonalkezelő alkalmazás is segíti a túrázás során, melynek kialakítása szintén a projektnek köszönhetően válik lehetségessé. Ismeretterjesztő kisfilm készül, valamint különféle kiadványok is támogatják a hálózat népszerűsítését.
Megállópontok a Pest megyei körgyűrűn
A projekt keretén belül az első szakaszban 12 helyszínen létesül – ebben a régióban – lovasturisztikai megállópont: Szob, Piliscsaba, Páty, Szokolya, Domony, Sóskút, Verőce, Szentendre, Szigetbecse, Csömör, Ecser, Kisoroszi.
A környéken meglátogatott birtokok jó része már évek óta működik, a piliscsabai Családi Lovarda éppen egy általános iskola szomszédságában. Mint a tulajdonostól, Kiss Antaltól megtudom, szerencséjük van az itt tanuló gyerekeknek, hiszen a közelbe járhatnak barátkozni a lovakkal testnevelésóráikon, illetve délutánonként. Az oktatás mellett tereplovaglást is szerveznek. A terápiás lovaglás viszonylag új fogalom a laikusok számára, de egyre inkább elfogadottá válik.
Ruhacsere, zenei és filmes programok is várnak Dömörkapuban
Ahány gazdaság, annyiféle arculat: Kollár-Klemencz Lászlót eddig csak mint a Zabolátlan lovaim című kedvenc dalom előadóját, a Budapest Bár oszlopos tagját ismertem. Most viszont a Dömörkapu Rengeteg „turistaház” kertjében azt is megtudtam tőle, hogy hányféle lovas és nem lovas programmal várja ez a bohém, mondhatni, kissé avantgárd birtok a vendégeket.
Fotóművész feleségével, Révai Sárával ugyanis olykor ruhacserét, zenei, irodalmi, filmes előadásokat is szerveznek. De lehet itt persze finomakat enni, inni és aludni is, a lovakkal való barátkozás mellett.
Cigája juhok és hucul lovak
Tahitótfaluban a környék népszerű háziorvosa, Magyar Gábor „üzemelteti” a családi gazdaságot. Nincs olyan, amihez ne értene, és nincs olyan foglalkozás, amit az orvoslás mellett ne űzött volna kiterjedt mozaikcsaládja mellett.
A hatalmas birtokon eredetileg az őshonos háziállatok génmegőrzését, tenyésztését gondolta megvalósítani, ami sikerült is, az állatállomány szürke és magyar tarka szarvasmarhákból, hortobágyi és gyimesi racka, cikta, cigája juhokból, gidrán és hucul lovakból áll.
Önellátó a gazdaság: az állatoknak szükséges takarmányt saját területükön termelik meg, ahol ismeretlen fogalom a vegyszer vagy a műtrágya. Az energiát napelemrendszer szolgáltatja, de az élő, emberi energiát változatlanul Magyar Gábor.
Ahol nincs tiltva, ott szabad lovagolni
Még két lovasbázis kapcsolódik a barangoló programhoz, a surányi Remonta Lovasklub, valamint a Halápy Ranch. Van, amelyik csak bértartással foglalkozik, másik a fogatolás nagymestere.
Budapesthez közel is alakul tehát egy komoly lovasturisztikai szolgáltatási kör, amely hamarosan mintegy 2300 kilométeresre bővül. Fontos, hogy – egy rendelkezés szerint – ahol ma már nincs tiltva, ott szabad lovagolni.
Ugyanakkor a lótartókat komoly jogszabályok késztetik megfelelésre, mind a lónak, mind a tartójának engedély, egyfajta „személyi igazolvány” kell, ez a feltétele a biztonságos lovaglásnak.
Csend, erdők, lóval bejárható vidékek
Ne tagadjuk, hogy a lósport nem olcsó mulatság! De a többi sem az, ráadásul a lóval bejárható vidék, az igazi erdők, a csend és a természet közelsége óriási értékkel bír ma a világ turisztikai kínálatában. Hatalmas lehetőség rejlik tehát ebben az ágazatban, amely megérdemli – nemcsak a pályázati pénzt – de azt is, hogy olyan lelkes úttörői, aktivistái legyenek, mint Lóska János.
Ráadásul ez a turisztikai ág nemzetközi szinten is egyre népszerűbb. A megszállott, fizetőképes lovasok a világ minden táját készek felkeresni, hogy hobbijuknak hódoljanak. Mindeközben pedig kevéssé szennyezik a környezetet.
