„A támogatással kombinált hitelkonstrukció kidolgozásának elsődleges célja a legkisebb turisztikai szolgáltatók beruházási és fejlesztési kedvének ösztönzése volt” – kezdi a beszélgetést Egresitsné Firtl Katalin. Az MTÜ vezérigazgatója szerint ugyanis a magánszálláshelyeket, vendégházakat, büféket vagy kávézókat működtető adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók még a legkedvezőbb feltételek mellett is ódzkodnak a banki hitelektől. Arról nem is beszélve, hogy a hagyományos kereskedelmi bankok sokszor túl kockázatosnak ítélik őket, s emiatt vagy egyáltalán nem biztosítanak finanszírozási lehetőséget, vagy jóval drágábban kínálnak hiteleket a számukra. A szakmai szervezetek jelzései szerint azonban a turisztikai ágazat legkisebb szereplői is szeretnének kiszámítható és fenntartható finanszírozási forráshoz jutni terveik, fejlesztési elképzeléseik megvalósításához.
„A kormány éppen ezért hozta létre 2025-ben a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpontot, mint kifejezetten a turisztikai ágazatra specializálódott pénzügyi intézményt, melynek küldetése a gyors és kedvező turisztikai hitelezés biztosítása” – vette át a szót Láving Gusztáv. A KTH vezérigazgatója elmondta: a Start beruházási és forgóeszköz-hitelek októberi bevezetése óta óriási az érdeklődés a hitelközpont termékei iránt. Az indulás óta már több mint 900 ügyfél nyújtott be hiteligénylést 7,5 milliárd forint értékben. „A hitelbírálat során ugyanakkor nem egyszer tapasztaltuk, hogy a kért összegnél kevesebbet tudunk csak jóváhagyni – tette hozzá Láving Gusztáv ‒, viszont a legkisebbeket is szeretnék helyzetbe hozni.
„E felismerés alapján és a szakmai szervezetek jelzései nyomán hoztuk létre azt a hibrid konstrukciót, melynek lényege, hogy minimum 1, maximum 2 millió forint közötti KTH Start-hitel mellé a jóváhagyott kölcsön felét kitevő összeget vissza nem térítendő támogatás formájában odaadjuk az igénylőnek, amit a Kisfaudy2030-nál lehet igényelni” – folytatta Egresitsné Firtl Katalin. Az MTÜ vezérigazgatója szerint ez a megoldás ugyanis nemcsak biztonságos finanszírozást kínál a legkisebb szereplőknek, hanem csökkentheti a hitelfelvétel kockázatát is.
A hitelt támogatással kiegészítő akció januári indítása azért is jó időzítés, mert az év eleji időszak ideális lehet a kisebb, minőségjavító fejlesztések megvalósításához. Így a legkisebb turisztikai szereplők is versenyképesebb pozícióból vághatnak neki a jövő évi főszezonnak, ami remélhetőleg még a 2025-ösnél is sikeresebb lehet – vélekedett Egresitsné Firtl Katalin. „Az év első hónapjai kiváló lehetőséget adnak a fejlesztések nyugodt előkészítésére, így azok akár már a 2026-os főszezont is eredményesebbé tehetik” – csatlakozott az MTÜ vezérigazgatójának mondataihoz Láving Gusztáv.
De adódik a kérdés: vajon nem túl alacsony a kétmilliós hitelplafon? Abban mindkét társaság vezetője egyetért, hogy az 1–2 millió forintos hitelösszeg éppen az a nagyságrend, amelyet egy 4–8 millió forint éves árbevételű adószámos magánszemély, vagy egy 10–12 millió forint árbevételt elérő kisvállalkozás is biztonsággal tud törleszteni. A támogatással növelt, akár 3 millió forintos forrás pedig már olyan fejlesztésekre is alkalmas lehet, amelyek rövid időn belül kézzelfogható hasznot hajtanak. Példaként említették egy kétágyas magánszálláshely felújítását, kifestését, egy kávézó borhűtőjének cseréjét vagy kisebb gépbeszerzéseket – olyan beruházásokat, amelyek bár szerények, mégis érezhetően javítják a szolgáltatások színvonalát és a vendégélményt.
Kiemelték továbbá, hogy a konstrukció nemcsak egyéni vállalkozók, adószámos magánszemélyek vagy vállalkozások számára érhető el. Egyesületek, alapítványok is igényelhetik, ha szálláshely-, vendéglátóüzlet vagy turisztikai attrakció működtetésével foglalkoznak. Egy horgászegyesület által szálláshelyként üzemeltetett horgásztanya vendégszobáiba így kerülhet új bútor, a büfé konyhájára klímaberendezés. A cél ugyanis az, hogy a finanszírozás ténylegesen eljusson a turisztikai ágazat legkisebb szereplőihez is, és ott emelje a szolgáltatások színvonalát.
A KTH hiteltermékei egyébként rendkívül kedvezőek a piacon – jelentette ki Láving Gusztáv. A Start beruházási és forgóeszköz-hitelek a vállalkozói kölcsönök között a legalacsonyabb, 2,5 százalékos kamattal érhetőek el, ráadásul se fedezet, se kezes bevonására nincs szükség. Nincsenek bújtatott pénzügyi terhek, és nincs kezelési költség sem. A hitelbírálatot – a piaci gyakorlattól eltérően – nemcsak a szokásos pénzügyi mutatókra, hanem valós turisztikai teljesítményre is alapozzák, az igénylőnek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) beküldött forgalmi adatai alapján. A hitel és a támogatás igénylésének folyamata egyszerű, szinte teljes mértékben digitalizált.
A gyorsaságra utalva mindkét szakember megjegyezte, hogy a rövid átfutásnak köszönhetően a kölcsön a KTH-nál akár 15 munkanap alatt folyósítható, és a támogatási döntés a Kisfaludy2030-nál is nagyjából csak egy hónapot vesz igénybe. Mivel a két folyamat külön zajlik, a fejlesztés elindítását semmi sem akadályozza. Mindkét vezérigazgató arra buzdítja a szolgáltatókat, hogy mindenféleképpen éljenek ezzel az ajánlattal, hiszen a rendkívül kedvező feltételekkel kínált hitel és az akár 1 millió forint vissza nem térítendő támogatás együtt kihagyhatatlan lehetőség. Úgy fogalmaztak: a cél az, hogy a turizmus erejét adó legkisebb szereplők – legyenek falusi vendégházat üzemeltetők, városi kávézók vagy vízparti büfék tulajdonosai – végre olyan pénzügyi háttérre támaszkodhassanak, amely biztos feltételeket kínál gyarapodásukhoz.
A KTH START 2=3 akció feltételei:
- sikeres, 1-2 millió forint közötti összegre benyújtott új igénylés a KTH Start hitelre;
- megfelelés a Kisfaludy2030 támogatási pályázati felhívásában foglalt feltételeknek;
- a támogatással bővített hitelt egy szolgáltató csak egyszer, és csak az egyik típusú KTH Start hitelre veheti fel;
- a támogatás nem vehető igénybe az akció indulása előtt szerződött KTH Start hiteligények, illetve a 2 millió forint feletti KTH Start forgóeszköz és beruházási kölcsönök igénylése esetén.
Jelzett a szakma
A szakmai szervezetek képviselői üdvözölték a KTH-hitel vissza nem térítendő támogatással való kombinálását. Mint ahogy a 2=3 akció bejelentéséről szóló sajtótájékoztatón fogalmaztak: végre a turisztikai ágazat legkisebb szereplői is kiszámítható és fenntartható finanszírozási forráshoz juthatnak terveik, fejlesztési elképzeléseik megvalósításához.
Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület elnöke hangsúlyozta: „A turizmus folyamatos változásban van, a munkaerőkérdés, az energiaárak kihívása mellett a változó vendégigények is mind folyamatos reagálást, fejlesztést, így beruházást is igényelnek. Az előttünk álló alacsonyabb forgalmú hónapokban az éttermek folyamatos működési hátterének biztosításához jókor jött segítség a KTH 2=3 akciója. Üdvözöljük a Magyar Turisztikai Ügynökség nyitottságát és gyorsaságát, ahogyan a szakmai szereplők kezdeményezésére reagált”.
Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke szerint „azért is jó a hitelt támogatással kombináló akció, mivel a legkisebb turisztikai szolgáltatók körében a támogatás olyan hívószó, amellyel oldható lesz a hitelekkel kapcsolatos tartózkodás, és bátrabban nyúlnak majd ehhez a finanszírozási forráshoz. Az egyre magasabb vendégigények ugyanis a falusi szállásadótól is folyamatos fejlesztéseket igényelnek. Emellett számukra az is fontos üzenet, hogy szükség van rájuk, és a kormányzat gondol, számít rájuk. A segítség jelentősége pedig jóval túlmutat a támogatási összeg nagyságán, hiszen a falusi vendégfogadók jelenléte fontos a vidék népességmegtartó képessége szempontjából is”.
Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke is nagyra értékeli a hibrid konstrukciót: „a 2=3 akció azok között a legkisebb turisztikai szolgáltatók között is kinyit egy új »gondolati térképet«, akik elkötelezettek a minőség iránt, de eddig nem mertek nagyot álmodni. A konstrukció számukra egyfajta belépő lehet a hitelek világába, amellyel a KTH révén kapcsolatba kerülnek, és ez további beruházásokat fog indukálni. A korábbi támogatások tapasztalata is az volt, hogy a szolgáltatók azok minden forintjának legalább másfélszeresét fordították saját erőből a megcélzott fejlesztésre. Ezzel az akcióval tehát nemcsak a turizmus nyer: a beruházások élénküléséből számos kapcsolódó szektor, végső soron az egész gazdaság és a költségvetés is profitál”.
