A sajtóháttérbeszélgetés legfontosabb üzenete, hogy a magyar turizmus irányításában, finanszírozásában és működési modelljében is jelentős változásokra készülnek. Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője ismertette az új turisztikai stratégia munkaváltozatát, amely a vendégszám növelése helyett egyre inkább az ágazat értékteremtő képességére, a vállalkozások jövedelmezőségére, a területi és szezonális egyensúlyra, valamint a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. A következő évre tervezett 89 milliárd forintos forrás felhasználásáról is szó esett.
A GDP 10,2 százalékát adja a turizmus
A KSH adatai szerint a turizmus a tovagyűrűző gazdasági hatásokkal együtt a magyar GDP 10,2 százalékához járul hozzá, és mintegy 441 ezer embernek biztosít munkát. A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén 72 ezer vállalkozás működik, a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt pedig közel 100 ezer vállalkozás érintett az ágazatban. A nemzetközi vendégforgalom szolgáltatásexportként 4,4 milliárd eurós többletet eredményez a folyó fizetési mérlegben. A stratégia előkészítésekor Magyarország turisztikai teljesítményét Ausztriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával vetették össze.
Az eredmények szerint a látogatói költés és a vállalkozások produktivitása terén több versenytárshoz képest lemaradásban vagyunk, a szezonalitás tekintetében viszont a középmezőnyben helyezkedünk el.
A stratégia ezért a vendégszám mellett a vendégéjszakánkénti reálköltést, a turisztikai vállalkozások jövedelmezőségét, a területi és szezonális egyensúlyt, a lakosság turizmushoz való viszonyát és a fenntarthatóságot is mérné. Az új szemlélet lényege, hogy ne pusztán több turista érkezzen, hanem a forgalom nagyobb gazdasági értéket teremtsen, és abból a helyi vállalkozások, közösségek is részesüljenek.
Fotó: MTÜ
Központosítás helyett térségi együttműködés
Az egyik legjelentősebb tervezett változás a turizmusirányítás decentralizálása. A jelenlegi, erősen központosított rendszer helyett a piaci és önkormányzati szereplők együttműködésére épülő desztinációmenedzsment-szervezeteket hoznának létre, illetve erősítenének meg. A következő két-három évben ehhez a működéshez szükséges feltételeket és finanszírozási eszközöket kívánják kialakítani.
A másik fontos terület a finanszírozási modell átalakítása. Csendes Olivér szerint a turizmus tőkebevonási képessége az elmúlt években romlott, az amortizáció jelenleg meghaladja az új tőkebevonási lehetőségeket. Ez hosszabb távon az infrastruktúra elöregedéséhez és a termelékenység javulásának elmaradásához vezethet.
A tervek szerint összehangolnák a Kisfaludy Turisztikai Támogató Zrt. támogatáskezelő tevékenységét a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások működésével. Külön programcsomagot alakítanának ki a kis- és középvállalkozások számára, a magántőke bevonásának és a beruházások ösztönzésének szándékával. A szabályozási környezetet is felülvizsgálnák, elsősorban az elavult előírások és az indokolatlan adminisztrációs terhek csökkentése érdekében.
89 milliárd forint a következő évre
A következő évre tervezett turisztikai forráskeret 89 milliárd forint. Ennek legnagyobb részét, mintegy 30 milliárd forintot forgalomélénkítésre fordítanák: nemzetközi és belföldi kampányokra, kreatív tartalmakra, médiavásárlásra és online hirdetésekre.
A tervek szerint körülbelül 17 milliárd forint jutna támogatási programokra, míg a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó költségekre mintegy 10 milliárd forintot különítenének el. Jelentős összeget szánnának a közlekedési kapcsolatok javítására is, légitársaságokkal, vasúti és autóbuszos szolgáltatókkal együttműködve.
A keretből finanszíroznák az ágazati informatikai rendszerek, köztük a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) és a turisztikai adattér működtetését, valamint 4,6 milliárd forintot terveznek a belgrádi EXPO 2027 előkészítésére és megvalósítására.
A stratégia munkaváltozata jelenleg még nem végleges, a szakmai és kormányzati egyeztetések hátravannak. A stratégiai koncepció már kidolgozott intézkedések között 13 beavatkozási területet és több mint 32 konkrét akciótervet azonosítottjavaslat szerepel. Ezek közül a megvalósításra elsőként kerülő lépéseket várható gazdasági hatásuk, forrásigényük és erőforrás-szükségletük alapján rangsorolják.

