Meglehetősen felemás hónapot produkált a turizmus júliusban Magyarországon, olvasható ki a KSH által közölt adatokból. Egyrészt a belföldön nyaraló magyarok száma kevesebb lett tavaly júliushoz képest, másrészt sok külföldi érkezett hazánkba, de ebből számos régió nem tudott profitálni. Összességében pozitív a kép a számok nyelvén, de azért elképesztő sikertörténetről nem lehet beszélni.
A vendégek száma 4,1, a vendégéjszakáké 2,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 0,3 százalékkal mérséklődött, a külföldivendég-éjszakáké 5,4 százalékkal nőtt
- olvasható a KSH összefoglalójában.
Arra nincsen adat, hogy júliusban hány magyar utazott külföldre, de a hazai számokból az látszik, hogy a belföldi turizmus nagyjából elérte a maximumát. Ez megközelítőleg 1,3 millió embert jelent. Ez a szám ahhoz képest, hogy közel 9,6 milliós ország vagyunk, szomorúan alacsony. Mivel feltételezhető, hogy külföldre kevesebb magyar utazott, mint ahányan belföldön, megállapítható, hogy honfitársaink többsége nem utazott sehova a dögmeleg júliusban. Nagyjából stagnálás van, a Balatonnál kicsivel kevesebb volt a magyar vendég.
Fotó: Mfor/Mester Nándor
Makrogazdasági szempontból ugyanakkor a külföldi nyaralások megugrása kedvezőtlen jelenség, mivel így a családok jövedelmüket nem itthon, hanem külföldön költik el, ezáltal pedig a fogyasztás a korábban vártnál csak kisebb mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést.
A csökkenés mögött a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg. A reálbérek emelkedése nyomán javul a háztartások jövedelmi helyzete, így egyre többen utaznak ismét külföldre és választanak például tengerparti üdülést a hazai helyett. Összességében azt láthatjuk, hogy honfitársaink egyre többet utaznak, bár a külföldi utazások részletes számait csak később közli a KSH, azonban az utazásaikon belül a külföldi desztinációk szerepe megnövekedett
- vont optimista mérleget Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.
Szerencsére a külföldiek sokan jöttek, ugyanakkor az látszik az adatokból, hogy nem sikerül őket sokáig itt tartani. Átlagosan mindössze 3 éjszakát maradnak. A másik problémát már korábban említettük: Debrecen, Budapest és a Balaton valóban szépen profitál a külföldiekből, de több olyan régió is van, ahova immár hónapok, akár évek óta nem akarnak visszatalálni a külföldi vendégek. Például most júliusban:
- Bük-Sárvár,
- Győr-Pannonhalma,
- Gyula,
- Pécs-Villány,
- Sopron és
- Szeged
sem tudott előrelépni, sőt, inkább még tovább csökkentek. Budapest persze hatalmasat tarolt, az 1,3 millió külföldi vendégéjszaka sokat hozott a szállodásoknak, ennek felét produkálta a Balaton, innentől viszont szakadék, a harmadik Debrecen is csak 156 ezer éjszakát tud felmutatni.
Földrészek szerinti bontást nézve júliusban ismét Ázsia emelendő ki, az innen érkező vendégek 9,4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint tavaly, de az észak-amerikai látogatók esetében is jelentős, 18,9 százalékos emelkedés történt, azonban onnan feleannyi vendég érkezett, mint Ázsiából.
- fogalmazott Molnár Dániel.
A legtöbb segítséget a németektől kaptuk: közel 450 ezer éjszakát, de a lengyelek is menetrendszerűen megérkeztek Hajdúszoboszló környékére. Jelentős volt a nyári áremelés az ágazatban, ezt jól mutatja, hogy szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 134 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, miközben az éjszakák száma csak 2 százalékkal lett több.
