Az ENSZ madridi székhelyű idegenforgalmi szervezetének (UNWTO) jelentése szerint a nemzetközi turisták száma 4 százalékkal nőtt 2025-ben. A tömegturizmus tehát fokozódott, mintegy 1,52 milliárd ember utazott világszerte tavaly, közel 60 millióval több, mint 2024-ben. Európa a világ legnagyobb turisztikai célpontja, tavaly 793 millió külföldi turistát fogadott, ami 4 százalékos növekedés jelent. A beutazó turisták száma Nyugat-Európában 5, a dél-mediterrán Európában 3, Közép- és Kelet-Európában 6 százalékkal nőtt.
A közép- és kelet-európai régió tehát alaposan kivette a részét a növekedésből, amit alátámasztanak a budapesti, a bécsi, a prágai és a varsói reptér forgalmi adatai is. A Budapest Airport közleményéből akár azt is ki lehetne olvasni, hogy a magyar főváros a világ közepe.
A repülőtér utasforgalma 2025-ben szinte minden hónapban 1,5 és 1,9 millió fő között mozgott, az évet pedig 19 632 894 utas kezelésével zárta a légikikötő, ami 11,7 százalékos emelkedés 2024-hez képest. A növekedést Magyarország turisztikai vonzereje mellett a repülőtér-üzemeltető járatfejlesztési stratégiája is támogatta – tavaly a repülőtér minden idők legszínesebb menetrendjét kínálta: 45 légitársaság 154 desztinációja volt elérhető, a korábbi éveknél is nagyobb ülőhelykapacitás mellett
– közölte a reptéri társaság. A végeredmény tehát 19,6 millió utas 2025-ben.
Bécs verhetetlen
Ennél azonban a bécsi és a varsói reptér is többet tud. Az osztrák főváros a budapesti reptérrel egy időben hozta nyilvánosságra a schwechati nemzetközi repülőtér számait. Ezekből az derül ki, hogy mint mindig, 2025-ben is messze lekörözte a régiós versenytársait: 32,6 millió utassal új történelmi csúcsot értek el Bécsben. Hozzájuk tartozik még a kassai reptér is, ami 825 ezer utassal zárt, valamint a máltai repteret is ők üzemeltetik, itt először lépték át a 10 milliós utasszámot. Érdekes módon a bécsi reptérnél 2026-ra enyhe csökkenést várnak, úgy kalkulálnak, hogy mintegy 30 millió utassal lesz dolguk idén.
A varsói reptér már január 5-én közölte a számait, amelyek szintén meghaladják a budapestit, ami nem is csoda, hiszen Lengyelország lakossága 36,5 millió fő. A lengyel turizmus abban is különbözik a magyartól, hogy Lengyelországban többnyire nemcsak Varsó megtekintése az utasok célja, hanem az országon belül számos irányba is elindulnak a külföldiek (Gdansk, Zakopane), míg Magyarországon a legtöbb külföldi vendéget csak Budapest érdekli.
Tehát a varsói reptér számai a következők: minden idők legerősebb évéről számoltak be, 2025-ben több mint 24 millió utast szolgáltak ki – ez közel 3 millióval több, mint 2024-ben. A 14 százalékos ugrás szerintük megerősíti a Chopin repülőtér státuszát Lengyelország fő légi közlekedési csomópontjaként, és aláhúzza mind a turizmus, mind az üzleti utazások világjárvány utáni fellendülését.
A prágai reptér viszont csak a budapesti hátát nézheti. A Václav Havel repülőtér 2025-ben több mint 17,75 millió utast fogadott, ami 8,5 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest, és majdnem eléri a Covid előtti évek számait – közölte a Letiště Praha repülőtér üzemeltetője egy szerdai sajtóközleményben. Hozzátették: az éves szinten 8,5 százalékos növekedés jóval meghaladta az európai átlagot. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa szerint az utasforgalom Európa-szerte átlagosan 4,5 százalékkal nőtt.
Ha a repterek forgalmát nézzük, akkor tehát Bécs, Varsó, Budapest, Prága a sorrend a régióban, ha viszont a szállodák adatait, akkor nem ugyanaz az eredmény jön ki. A Szállodaszövetség novemberi elemzése szerint régiós összehasonlításban a magyar főváros tartja a szokásos helyezését. Novemberben a közép- és kelet-európai régió 5 vizsgált fővárosa közül a budapesti szállodák szobafoglaltsága 77,2 százalékkal a harmadik helyen állt, vagyis ugyanott, mint a reptéri forgalmak összevetésében. A nettó 116,1 eurós átlag szobaárral viszont a második a listán. Bécs verhetetlen: tele is vannak a szállodák és drágák is, de utána Prága és Budapest csatázik a második és a harmadik helyért foglaltságban és bevételben, míg Varsót és Pozsonyt stabilan előzi a magyar főváros.
