A kérdőíves kutatásra 2725 vállalkozás küldte be észrevételeit. Válaszaik elsősorban a legkisebb szolgáltatók helyzetéről adnak részletes képet: a kitöltők csaknem 90 százaléka mikrovállalkozás volt, mindössze 1,3 százalékuk képviselt közép- vagy nagyvállalatot.
A transzparens működés jegyében a Magyar Turisztikai Ügynökség a véleményeket beépíti a közös gondolkodásba, és a differenciált stratégia kidolgozásáról is folyamatos visszajelzést ad az ágazat szereplőinek. A kérdőíves felmérés már az MTÜ megújult működését jellemző szélesebbre nyitott szakmai párbeszédnek volt a „nulladik” pontja, hiszen a turizmus versenyképességének erősítése közös szakmai ügy.
„A beszélgetéseket folytatjuk, mert a magyar turizmust nem egyetlen szervezet építi, hanem mindazok, akik nap mint nap dolgoznak benne. Így lehet az ágazat sikere az MTÜ sikere is” – hangsúlyozta a kérdőíves kutatás kapcsán Csendes Olivér elnök-vezérigazgató.
Eltérő szektorális problématérkép
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy mind a térségek, mind a turisztikai szolgáltatók kihívásai szegmensenként jelentősen eltérnek. Miközben a top 3 nehézség az adóterhelés (42 százalék), a túlzott adminisztráció (40 százalék) és a magas energiaköltség (38 százalék), a magán- és egyéb szálláshelyeknek csaknem fele az adminisztrációt sorolta az első helyre, a vendéglátóhelyek többsége az adó- és járulékterheket, a kereskedelmi szálláshelyek pedig az energia- és működési költségeket.
Fotó: Depositphotos
Az egyszerűsítés az első, de szektoronként eltérő elvárásokkal
Szektoronként eltérőek az elvárásokat mutató preferenciatérképek is. A válaszadók több mint fele (54 százalék) a szabályozás és adminisztráció egyszerűsítését igényli, fejlesztési és támogatási programoktól 48 százalék vár előrelépést, míg 44 százalék az NTAK-adatszolgáltatás egyszerűsítését sürgeti. A válaszokat szolgáltatástípusonként vizsgálva viszont az derül ki, hogy míg a magánszálláshelyek és a vendéglátóhelyek elsősorban szabályozói-adminisztrációs tehermentesítést, az attrakciók fejlesztéseket, a szállodák pedig nagyobb marketingtámogatást igényelnének. Ez a jövőben differenciált problémamegközelítést és a szolgáltatói csoportok sajátos helyzetére reflektáló, célzott kommunikációt igényel a turizmusvezetés részéről. A felmérés ugyanis arra is rávilágított, hogy az adminisztratív terhek megítélése kifejezetten szolgáltatótípus- és méretfüggő.
A kis időráfordítás is lehet teher: az NTAK-adatszolgáltatás megítélése
A felmérés egyik tanulsága, hogy az adatszolgáltatás megítélését nem kizárólag a ráfordított idő határozza meg. A válaszadók 71 százaléka szerint az NTAK-hoz kapcsolódó teendők havonta kevesebb mint egy órát vesznek igénybe, közülük mégis csaknem minden harmadik (32 százalék) vállalkozása három legnagyobb problémája közé sorolta az ezzel járó adminisztrációt.
A válaszok arra utalnak, hogy a szolgáltatók számára az is fontos, hogy az adatszolgáltatás egyszerű, érthető és átlátható legyen, és világosan lássák, milyen célra használják fel az általuk beküldött adatokat.
A szolgáltatókban megfogalmazódott az igény arra is, hogy az NTAK-ba beküldött adatok visszamutatása jól értelmezhető, a mindennapi működésben is hasznosítható információkat nyújtson. A naprakész adatvisszacsatolás ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szolgáltatók ne csupán kötelezettségként, hanem saját működésüket segítő eszközként tekintsenek az adatszolgáltatásra.
Minősítés és a nyitott válaszok tanulságai
A szöveges válaszokban visszatérően jelent meg a szálláshely-minősítési rendszer és az adózás, ezen belül az idegenforgalmi adó kérdése. A minősítési rendszer felülvizsgálatánál pedig olyan megoldást javasoltak, amely megfelelő minőségi és fogyasztóvédelmi garanciákat, valamint valódi versenyelőnyt biztosít, ugyanakkor átlátható és a lehető legkisebb adminisztratív teherrel jár.
Szorosabb párbeszéd, növekvő bizalom
A kapcsolattartás jelentősége is egyértelmű igazolást nyert. A válaszadók 65 százalékának nem volt közvetlen kapcsolata a Visit Hungaryvel az előző évben, azaz a fő kérdés nem is a megítélés milyensége, hanem a kontaktus megléte. A releváns párbeszéd jelenti ugyanis a bizalom alapját.
A továbbiakban a szolgáltatók tapasztalataira célzott intézkedések, pontos tájékoztatás és kiszámítható együttműködés épül, amely a szakmai szervezetekkel való többkörös egyeztetésekkel most is zajlik.
„Az MTÜ a párbeszéd folytatásával kíván hozzájárulni az ágazati bizalom erősítéséhez és a közös szakmai építkezéshez, hiszen csak a szakmával szoros együttműködésben jöhet létre az az új turisztikai rendszer, amely nemzetközi mércével is példaadó lehet” – tette hozzá Csendes Olivér.
