Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Fejenként összesen 16 ezer forintnyi megtakarítást jelentenek idén és jövőre a kormány által eddig elfogadott rezsicsökkentések.

Összesen 161 milliárddal több marad a lakosság pénztárcájában idén és jövőre a 2013 januárjától, illetve július elsejétől megvalósult rezsicsökkentéseknek köszönhetően. Cinkotai János, a jegybank Monetáris Tanács tagjának tanulmánya szerint az árcsökkentések hatásaként idén 130, míg 2014-ben 31 milliárd forinttal csökken az adott termékekre fordított kiadásaink összege.

Ha a megtakarítási összeget a 9,9 millió magyarra vetítjük, akkor egy személyre - a csecsemőtől az aggastyánig - 16 262 forint megtakarítás jut a rezsicsökkentéseknek köszönhetően. Ez az az összeg, amelyet más termékek, vagy szolgáltatások megvételére fordíthatunk, vagy akár meg is spórolhatunk.

Igaz ugyan, hogy ez az éves összeg egy főre nem tűnik nagynak, de egy négyfős család esetében már összesen 65 ezer forintot tesz ki. Nemzetgazdasági szinten pedig a 161 milliárd forint a magyar GDP 0,54, a háztartások fogyasztásának pedig az 1,1 százalékára rúg. Hogy végül ebből az összegből mennyit fog a lakosság elkölteni és mennyit megtakarítani, egyelőre nem tudni. Ahogy azt sem, hogy a rezsicsökkentések összességében milyen hatással lesznek a magyar GDP alakulására. Bár az intézkedéseknek köszönhetően emelkedő reálbérek meghozták végre a vásárlási kedvet a kiskereskedelmi egységekben, azt viszont egyelőre nem tudjuk, hogy a szolgáltatók beruházásainak visszafogása mennyire lassítja majd mind idén, mind a jövőben a GDP növekedési ütemét.

Erre egyébként Cinkotai tanulmánya nem is szándékozott kitérni, mivel írásának fókuszában a rendszerváltás óta eltelt időszak inflációs folyamatai állnak, azok a nagyobb időszakok, amelyeket meg lehet különböztetni egymástól. Az MT-tagja szerint az elmúlt 10 évet alapvetően két időszakra lehet bontani inflációs szempontból is. A 2002 és 2009 közötti, valamint a 2010 és 2013 közötti időszakot az eltérő gazdaságpolitika (költségvetés, adósság, stb.) mellett az inflációhoz való hozzáállás is megkülönbözteti.

Az első időszakban a fiskális túlköltekezést a kormány nagyobb inflációs rátával, a forint értéktelenedésével próbálta kezelni (hasonlóan a 70-es évek olajválságaira adott magyar gazdaságpolitikai válaszokhoz). Az infláció felpörgetéséhez, a magasabb inflációs várakozásokhoz pedig – egyéb tényezők mellett - megfelelő eszköz volt a 90-es évek középén privatizált közüzemi szektor. Az áram-, illetve gázszolgáltatókat ugyanis úgy értékesítették, hogy nem volt a társadalom számára megfelelően kialakított árszabályozás.

Ez utóbbi kijelentést támasztják alá azok az adatsorok, amelyek szerint miközben 2002 és 2009 között másfélszeresére nőtt az átlagos fogyasztói árszint, a hatósági áras termékek árai 2,19-szeres mértékben nőttek. Ráadásul a hatósági árak növekedése minden évben magasabb volt a többi termék árának emelkedésénél, így magas szinten "rögzítették" az inflációs várakozásokat is. Ez utóbbi pedig "iránytűként" szolgált a következő években a termékek és szolgáltatások árának, illetve a munkavállalók béreinek a megállapításához.

2010-től aztán megváltozott a kormányzat hozzáállása a hatósági termékek árazásához. Az első években ugyan ezeknek az ára minimálisan jobban nőtt a többi termékéhez képest, a 2013-as rezsicsökkentéseknek köszönhetően a termékkör hároméves árnövekedése (11,6 százalék) már lényegesen kisebb a többiek 18,7 százalékos inflációs mutatójánál. Ez pedig nemcsak az adott évben eredményez alacsonyabb pénzromlást, de a várakozásokba épülve hosszabb távon is alacsonyabb inflációs környezet kialakulásának irányába mutat.

A 2010 és 2013 közötti közüzemi szolgáltatások árváltozásáról bővebben:
Jelentős drágulás után jönnek a rezsicsökkentések

Visszatérve a 161 milliárdnyi lakossági megtakarításhoz, Cinkotai szerint az előző időszakban, vagyis 2002 és 2009 között értelemszerűen ezzel ellentétes folyamat játszódott le, és a háztartások többletkiadása - a hatósági áremelkedések infláció feletti mértékének köszönhetően - 781 milliárddal volt több.

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.