A Paksi Atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőműve, amely 1969 és 1987 között épült. Az alapkiépítéskor 1760 MW-os létesítmény napjainkban 2000 MW teljesítményre képes, és tavaly Magyarország áramtermelésének 53,6 százalékát adta. Az erőmű 100%-ban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdona.
A 60-as években az ismert energiahordozók fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező problémakör megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe Magyarországon is. Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymértékű közreműködésének igénybevételével történjék. Ezt a közreműködést államközi egyezmény biztosította, melynek alapján a Szovjetunió Magyarországnak a 440 MWe teljesítményű nyomottvizes reaktortípussal rendelkező atomerőmű szállítását vállalta, olvasható az atomerőműről szóló Wikipedia szócikkben.
A nagy hűtővíz-szükségletet és a későbbi bővítés lehetőségét, valamint biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az új atomerőmű helyét Paks közelében jelölték ki. Az erőmű helyének kitűzése és a tervezés már 4000 MWe teljesítményre történő kiépítés lehetőségét tartotta szem előtt.
A megvalósult erőmű 4 db, egyenként névlegesen 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös reaktorblokkból áll. Egy reaktorhoz két 220 MW-os gőzturbina tartozik. A gőzturbina háromházas, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból áll, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő frissgőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű telített gőz. A reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemóráig működhet, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni (a friss, uránban legdúsabb üzemanyagrudakat annak külső harmadába helyezve, a legbelső, "kiégett" harmadát eltávolítva).
Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, szekunderköri rekonstrukció, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év lett. Később összetett átalakítási folyamatok révén a reaktorok hőteljesítményének növelését is elérték, így 2009 óta mind a négy reaktorblokk villamos teljesítménye 500 MW. (Az összes, eredeti hőteljesítményük egyenként 1000 MW.)
"A Paksi Atomerőmű a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már egy generációval fejlettebb, mint az indulásakor volt. Pusztán csak az elmúlt 10 év során végrehajtott fejlesztések évente 12, a most folyó programok további 8 milliárd forint többletet hoznak. A mai, régi-új alapkőletétel nem csak az elmúlt éveket és eredményeket szimbolizálja, de mutatja azt a jól megalapozott jövőképet is, amelyet az üzemidő-hosszabbítás eredményeként tudunk biztosítani a hazai energiafogyasztók számára" – mondta az erőmű 40. évfordulója kapcsán megtartott eseményen tartott beszédében Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a jubileumi ünnepségen, ahol felnyitották az eredeti alapkőbe zárt kapszulát, amelyet egy új alapkőbe helyezve ünnepélyesen felavattak.
A korhű beszámolók szerint a Paksi Atomerőmű eredeti alapkövét az I. számú reaktor kiásott gödre mellé, egy külön aknába helyezték el 40 évvel ezelőtt, hatalmas érdeklődés és számos magas rangú állami vezető, így az akkori Minisztertanács elnökhelyettese részvételével. Az októberi alapkőletételt megelőzően már folyamatosan zajlottak az építkezési munkálatok, amelyekben négyszázadnyi honvédségi erő is részt vett.
Az alapkövet – annak biztonsága megóvása érdekében – hamarosan kiemelték a helyéről, innentől fogva azonban sorsa nem nyomon követhető: csak 1992-ben találtak rá egy raktárban, egy ismeretlen tartalmú láda felnyitásakor. 1995 óta az alapkő a Paksi Atomerőmű idén húszéves Tájékoztató és Látogatóközpontjában található, a belefoglalt, korabeli relikviákat tartalmazó urna innen tért vissza eredeti helyére.
mfor.hu
