A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent összeg 2,8 százalékkal - 68 forinttal - több a 2014-es minimális építőipar rezsióradíjnál, amelyet tavaly áprilisban hirdetett ki a belügyminiszter. Azóta az építőiparért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett, így az ő feladata - az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján - évente kihirdetni a minimális rezsióradíjat.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a szakmai szervezet február elején ugyanezt az összeget fogadta el, viszont az egyeztetések elhúzódtak. Egyebek mellett problémaként merült fel az is, hogy a minimális rezsióradíjhoz szükséges-e az uniós jóváhagyás. Végül nemleges válasz született.
Az elnök kitért arra is, hogy az új közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletének tervezete bevezeti a kockázatos ár fogalmát, ennek meghatározásában a hivatalos minimális rezsióradíjat veszik figyelembe.
A kormány 2013. április 9-én hirdette ki, az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló rendeletét. Ebben szerepel az, hogy a közbeszerzési eljárások során vizsgálni kell az aránytalanul alacsony árat, amelynek része a minimális rezsióradíjnak való megfelelés vizsgálata is. A rendelet szerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb a miniszteri rendeletben megállapítottnál.
A megemelt rezsióradíj legnagyobb tétele a havi 122 ezer forintos alapbérre jutó 701 forintos díj. Ez 23 forinttal több a múlt évinél. Az ügyvitel és a munkahelyi irányítás költsége 460 forintról 465 forintra, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó 211 forintról 219 forintra emelkedett, míg a csoportos személyszállítás költsége 145 forint maradt, a teljes rezsióradíjban.
MTI
