A vizsgálat alapjául szolgáló precedenst egyértelműen az Európai Bizottságnak a MasterCarddal szemben hozott múlt év decemberi határozata adja, amelyben Brüsszel fél évet biztosított a kártyacégnek a versenyszabályokat sértő multilaterális bankközi díjainak módosítására. A brüsszeli határozat - szögezte le a versenytárs Visa regionális vezetője, Mark Antipov - önmagában nem kérdőjelezte meg a bankközi jutalék (interchange-díj) szükségességét, pusztán annak mértékét kifogásolta.
A hazai bankkártya-elfogadói piac fejlődésének egyik fő kerékkötője, hogy a hazai banki gyakorlatban csak nehezen csökken a kártyás fizetés után a tranzakció értékéből a plasztikot kibocsátó pénzintézet számára fizetendő jutalék összege. Ez az összeg korábban évekig 1,7 százalék volt, jelenleg a vásárlási érték 1,2 százalékát teszi ki, ami az európai környezetben magasnak számít, de messze nem minősül egyedinek.
A magas teher következményeként terjed több szomszédos országhoz képest is lassan az elfogadói (pos) hálózat és ez lehet az oka annak is, hogy egészen a legutóbbi időkig a kártyaelfogadói piac lényegében csak két szereplőre korlátozódott. A hazai gyakorlat megváltoztatására ugyanakkor sem a MasterCardnak, sem a Visának nincs lehetősége, az ugyanis a hazai bankok közötti megállapodásokon múlik.
A mostani vizsgálattal kapcsolatban a banki szakemberek óvatos pesszimizmusuknak adnak hangot: véleményük szerint a GVH vizsgálata ezúttal is csak a felszínnel foglalkozik majd, a tartalmi összefüggéseket aligha érinti. Ezek közül a legfontosabb, hogy a kártyás fizetés költségeit a GVH összevesse a készpénzkezelés költségeivel, de a vizsgálatnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy más országokkal ellentétben a kártyaelfogadásra alkalmas pos-terminálokat rendszerint nem a kereskedő vásárolja meg és üzemelteti, hanem az elfogadói hálózatot fenntartó pénzintézet, írja a Napi Gazdaság.
