A vállalatok életében kulcsfontosságú feladat a pénzügyi tervezés. Ennek megfelelően, minél több ügyfél esik fizetési késedelembe, annál nehezebb megtervezni egy vállalat hosszú távú gazdasági stratégiáját, megteremteni annak pénzügyi stabilitását. Az Intrum Justitia évente elkészülő Európai Fizetési Jelentésének friss adatai szerint magyar vállalatok átlagosan közel 30 napos fizetési határidőt szabnak üzleti megrendelőiknek, amely közel másfélszeresére nőtt egy év alatt. A pénzügyi kompromisszumra törekvő vállalatok által adott könnyítés magával hozta azt is, hogy a számlák tényleges kiegyenlítése szinte azok lejártáig kitolódik.
A cégek fizetési hajlandóságát tükrözi, hogy a magyar vállalkozások közel háromnegyedét kérték már arra, hogy az elfogadhatónál hosszabb fizetési határidőt biztosítson vevője számára. Az ilyen jellegű kéréseket a vállalkozások jócskán több mint a fele feltétel nélkül teljesíti, mérlegelve azt, hogy a kérés elutasításával esetleg potenciális ügyfelet veszíthet. Ez az arány jelentősen nagyobb az európai átlagnál, amely még a 20 százalékot sem éri el.
A kutatásban válaszoló magyar vállalkozások háromnegyede a késedelmes fizetés fő indokát abban látja, hogy az érintett ügyfeleik pénzügyi nehézségekkel küszködnek. Amikor mégsem anyagi problémák állnak a nemfizetés hátterében, akkor leggyakrabban adminisztrációs hiányosságokról vagy szándékos nemteljesítésről számoltak be a megkérdezett vállalatok.
A kintlévőség időtartamára vonatkozó adatokból ugyanakkor arra következtethetünk, hogy a felmérésbe bevont vállalatok nagyobb százaléka törekszik a 30 napos fizetési határidő betartására. Az érintett cégeknek körülbelül egynegyede azonban rendszeresen túlcsúszik ezen a határidőn.
A kutatás adatai szerint, amennyiben egy vállalat nem jut hozzá időben a vásárlás ellenértékéhez, akkor akár olyan súlyos következményekkel is számolnia kell, mint például egy kényszerű elbocsátási hullám megindulása. A felmérésben részt vevő magyar cégek közel felénél a tervezett bevételek kiesésével olyan mértékű likvidálási nehézségek keletkezhetnek, melyek akár a csőd szélére is sodorhatják őket. Beszűkülnek növekedési esélyeik, mely azonnal kihat az új munkahelyek teremtésének lehetőségére is. A belső munkaerő-politikára gyakorolt erőteljes hatás a megkérdezett vállalatok nagy hányadánál nyilvánul meg; a cégek körülbelül egynegyede a létszámbővítést kényszerül korlátozni és akár a meglévő munkaerő-állományt is megnyirbálná, amennyiben a hiányzó bevételek kritikus helyzetbe sodornák a céget.
A felmérésben bemutatott adatok egyértelműen kirajzolják azt az összefüggést, hogy elég csak egy cégnek elindítania a nemfizetés láncolatát, az a későbbiekben más cégek életében is súlyos financiális problémákat okozhat. Ez pedig akár létszámleépítéshez is vezethet. A számokból látható, hogy a magyar cégek fele nem tesz semmilyen óvintézkedést annak érdekében, hogy a bevételek elmaradásából fakadó károkat enyhítsék. A tartozási lánc a magyar gazdaság egészére kihathat, így nemzetgazdasági érdekünk, hogy ezt ne várjuk meg! – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.
mfor.hu
