A Nielsen piackutató 50 országra kiterjedő felmérésének eredménye szerint a fogyasztók nagy többsége úgy véli, a reklámok alapvető szerepet játszanak a gazdaság működésében. A válaszadók mintegy 80 százaléka szerint ugyanis a reklámtevékenység segíti az új munkahelyek létrejöttét, 72 százalékuk úgy véli, hozzájárul a gazdasági növekedéshez, 68 százalékuk pedig úgy gondolja, a reklámozás növeli a piaci versenyt, ami pedig jobb minőségű és olcsóbb termékkínálatot eredményez. Mindezek mellett a megkérdezettek 81 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a reklámok rendkívül hasznos támogatást nyújtanak a különböző sportesemények és kulturális rendezvények megvalósítása során. 67 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy ezeknek köszönhetően váltak bizonyos online, televíziós vagy nyomtatott médiatartalmak ingyen vagy nagyon olcsón hozzáférhetővé, idézte az adatokat az ELTE TáTK hírlevele.
Mindezek mellett a megkérdezettek a reklámok személyes hasznát is értékelték. 67 százalékuk például úgy véli, hogy a reklámokban közölt információk segítik hozzá ahhoz, hogy vásárlásai során a legjobb döntést hozza. Emellett a többség azt is elismerte, hogy gyakran lát olyan reklámokat, amelyek tetszenek neki. A válaszadók 66 százaléka értett ugyanis egyet azzal az állítással, hogy a reklámokat gyakran találja szórakoztatónak, és ezek nem egy esetben komolyan felkeltik a figyelmét.
Európa szkeptikus, Latin-Amerikai bizakodó
A válaszok értékelése során a kutatók egyértelmű regionális különbségeket fedeztek fel a reklámok gazdasági és társadalmi hozzájárulásának értékelését illetően. Megállapításaik szerint az európai fogyasztók képviselik a legszkeptikusabb attitűdöt a reklámokkal szemben, míg a csendes-óceáni térségben élők, az afrikai, a latin-amerikai és a közel-keleti fogyasztók az átlagosnál nagyobb bizalommal fordulnak ezek felé. Például, míg az európaiaknak csak közel 50 százaléka tartja fogyasztói szempontból hasznos információforrásnak a reklámokat, addig a latin-amerikai válaszadók 82, a csendes-óceáni térségben élők 75, az észak-amerikaiak megkérdezettek 71 százaléka vélekedik így.
A Föld különböző régióiban élő emberek eltérő módon gondolkodnak a hiteles információforrásokról is. Ugyan a válaszadók átlagosan 62 százaléka állítja, hogy valamelyest bízik a televízióban látott hirdetésekben, de ez az egyetértési arány régiónként nagyon eltérő. Latin-Amerikában a megkérdezettek 74, Észak-Amerikában 61, Európában pedig csak 49 százaléka értett egyet a fenti állítással. A különböző reklámfelületekbe vetett bizalmi szint közötti regionális különbség más médiumoknál is felfedezhető volt. A nyomtatott sajtóban látható hirdetéseket a latin-amerikai válaszadók 75, az észak-amerikaiak 66, az európaiak 50 százaléka tartja hihetőnek. Ennél is kevesebben szimpatizálnak az internetes hirdetésekkel. A latin-amerikaiak 53, az észak-amerikaiak 42, az európaiaknak csak 36 százaléka találja megbízhatónak az online reklámokat.
A céges honlapok a leghitelesebbek
Bár a kutatás eredményei szerint a fogyasztók jobban bíznak a hagyományos médiumokban látható hirdetésekben, mint az új típusú felületeken közzétett reklámokban, a leginkább releváns információforrásnak mégis a különböző cégek saját honlapjait találjak. A válaszadók közel 70 százaléka bízik ugyanis ezek hitelességében. Ezzel szemben a legkevésbé hihetőnek a mobiltelefonokra küldött szöveges hirdetéseket tartják. A megkérdezetteknek csak 24 százaléka véli úgy, hogy megbízhat ezekben.
A két véglet között elhelyezkedő televíziós hirdetéseket a megkérdezettek 61 százaléka találja hitelesnek, míg az internetes keresőszolgáltatások találati oldalán megjelenő reklámokat 41 százalékuk gondolja megbízhatónak.
Válság kontra marketing
A kutatás a várakozásokkal ellentétes irányú mozgást tárt fel a reklámokba vetett bizalmi szint változását illetően. Míg a szakértők arra számítottak, hogy a gazdasági válság visszaveti a marketing- és reklámtevékenységbe vetett fogyasztói bizalmat, a kutatók ennek ellenkezőjét tárták fel. Megállapításaik szerint ugyanis a 2007-ben készített hasonló kutatás eredményeihez képest a reklám minden formájára vonatkozó bizalmi szint emelkedett. A legnagyobb növekedést a moziban vetített reklámfilmek érték el. Míg 2007-ben a válaszadóknak csak 38 százaléka szimpatizált ezekkel, addig a friss kutatásban már a megkérdezettek 52 százaléka találta ezeket is megbízhatónak.
