Tolnay Tibor az MTI-nek adott évértékelőben a hivatalos statisztikai adatokat idézve emlékeztetett arra, hogy az építőipar 2006-ban még 2360 milliárd forintnyi értéket állított elő, ez a múlt évben már csak 1774 milliárd forint volt, bár ez is 10 százalékkal több a 2012. évinél. A bruttó hazai termékhez (GDP) mérten - ugyanebben az időszakban - 5,1 százalékról mintegy 4 százalékra esett a teljesítmény. Hozzátette: az ágazatban foglalkoztatottak száma ugyanakkor a 8,2 százalékos arányról 6,3 százalékra csökkent nemzetgazdasági szinten.
Véleménye szerint az idei - a szakma által 15 százalékosra várt - növekedést az magyarázza, hogy a tavaly év végével zárult, de további két évig még a támogatásokat elszámolhatóvá tevő uniós költségvetési időszak miatt felgyorsultak a kifizetések és a felhalmozódott források több építést generáltak. Ezek zöme azonban infrastrukturális jellegű - út- és vasútépítés, csatornázás, hulladéklerakó - és kevésbé érinti az épületeket létrehozó magasépítést - jegyezte meg az elnök. Az uniós forrásoknak a Miniszterelnökség alá rendelése - központosítása - javította a támogatások elköltési arányát - jegyezte meg.
A KSH legutóbbi építőipari jelentése - amely októberig elemzi az idei évet - 6,5 százalékos magasépítési teljesítmény-csökkenést mutat. Ezt ellensúlyozzák az említett "egyéb építmények", amelyeknél viszont 35,2 százalék volt a növekedés. A kettő eredője adja ki a 15,8 százalékos növekedést. A jövőre nézve azonban sokat mond az az adat, hogy az új szerződések az épületek építésénél 10,9 százalékkal csökkentek egy év alatt, míg az egyéb építmények szerződésállománya 16,8 százalékkal növekedett. A magasépítő ipar addig nem tud növekedni, amíg a befektetők nem rendelnek új irodákat és ipari létesítményeket - jegyezte meg.
A kormány a következő, 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra 7500 milliárd forint támogatással számol, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná. Hogy ebből mennyi lesz az építés, azt Tolnay Tibor szerint ma még nem lehet megbecsülni. Az ÉVOSZ - a Magyar Mérnöki Kamarával együtt - mindenesetre azt szorgalmazza, hogy azokat az épületeket, amelyeket a kormány mindenképpen létre akar hozni az uniós forrásokból, már most kezdjék el megtervezni. Így amikor az uniós apparátus igent mond a projektekre, kezdődhet az építés.
Ez azért lenne fontos, mivel az előző uniós költségvetési ciklus indítását is évekig tartó kivárás jellemezte. Jövőre még tart az elszámolási időszak, így ez a helyzet, ha az ideihez képest csökkentve is, de javítja az építőipar helyzetét. Viszont ha nem indulnak el a jövő év második felében az új projektek, akkor 2016-ban ez érződni fog az építőipar teljesítményében.
Tolnay Tibor az ágazat egyik nagy problémájának a rendelkezésre álló képzett munkaerő szempontjából azt tartja, hogy aki keresett szakmával rendelkezett és mobil volt, az már - egyéni munkavállalóként - elhagyta az országot. Ha most varázsütésre beütne az építőipari konjunktúra, nem lenne kivel építkezni - vélte.
Az ehhez kapcsolódó másik probléma, a kormány által elhatározott duális szakképzéssel van - mutatott rá az elnök. A korábbi rendszerben a nagyvállalatok működtettek tanműhelyeket és például a harmadikos kőművesek már brigádban dolgoztak. Ma azonban a tipikus fővállalkozó cég egyáltalán nem foglalkoztat fizikai munkásokat, a tényleges építést alvállalkozók végzik. Így a fővállalkozó eleve alkalmatlan a képzésre, az alvállalkozók pedig általában kisebb társaságok, amelyeknek sem pénzük, sem apparátusuk nincs erre.
A magyar építőipar teljesítményét az európaival összehasonlítva az ÉVOSZ elnöke elmondta: a tavalyi 5 milliárd eurós magyar teljesítmény azonos a szlovákkal, Bulgária 6 milliárd, Csehország 17 milliárd, míg Ausztria 33 milliárd euró értéket produkált.
MTI
