Kínai turistákon múlhat a hazai turizmus

Az OECD turisztikáról szóló frissített statisztikája szerint Magyarország prominens helyen szerepel az OECD térség országai között, ugyanis viszonylag magas, 5,5 százalékos a turizmus hozzájárulása a hazai GDP-hez.

 

Ezzel Ausztriával megosztva hatodik helyen szerepelünk az OECD listáján Spanyolország, Portugália, Mexikó, Franciaország és Olaszország után. További érdekesség, hogy Görögországot is megelőzzük ebben, amiben azért szerepet játszanak Görögország elmúlt pár évre jellemző gazdasági (gazdasági válság) és politikai (folyamatos sztrájkok) problémái is. A menekültkrízis hatásának eredményeit a turizmusra valószínűleg majd a következő éves jelentés fogja tartalmazni.

 

A térség listájának alján szerepel Dánia (1,7 százalék), Luxemburg (1,8 százalék), Kanada (1,9 százalék), Korea (2 százalék), Lengyelország (2,1 százalék) és Belgium (2,3 százalék), vagyis ezekben az országokban a legkisebb a turizmus hozzájárulása a GDP-hez. 

 

A 2012-es turizmus-szatellitszámla (szerk: röviden TSzSz, ez egy komplex modell, amelyben a szatellit kifejezés arra utal, hogy a turizmussal kapcsolatos statisztikai mutatók illeszkednek a nemzeti számlák, makrogazdasági statisztikák rendszerébe) összeállítása alapján a turizmus közvetlen hozzájárulása 5,5 százaléka az éves GDP-nek, vagyis körülbelül 4,4 milliárd euró. Az ágazat a hazai munkaerőpiac 9 százalékát adja, mintegy 331 000 embert lát el munkával. Ha a turizmushoz kötődő közvetett hozzájárulást is nézzük, akkor a GDP-ben mért aránya 9 százalék és több mint 400 000 munkahelyet biztosít.

 

2015-ben 10,4 millió külföldi és belföldi vendég 7,9 százalékkal több éjszakát töltött itt el, mint 2014-ben. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nőtt.

 

A magyarországi top öt beutazó turizmust illető piacot Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság és Olaszország látogatói töltötték fel, még akkor is, ha mindeközben enyhe csökkenés mutatkozott a német (-1,1 százalék), osztrák (-4 százalék) és orosz (-0,7 százalék) turisták számában 2013-hoz képest. Az amerikai (12,7 százalék) és a cseh (12,4 százalék) turisták között azonban jelentősen nőtt hazánk népszerűsége.

 

 

 

 

Az egészségturizmus kimondott népszerűségnek örvend a magyar turizmusban, aminek fejlesztése az Új Széchenyi Terv, Gyógyító Magyarország programja alapján az, hogy hatékonyabban lehessen kihasználni a turisztikai potenciált az ország termálvíz és geotermikus adottságaiban. 

 

 

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (NTK) stratégiája szerint hosszabb távú célul tűzte ki a kormány, hogy a turizmus GDP-hez való hozzájárulását a jelenlegiről 10 százalékra növeljék, vagyis bőven akad még tennivaló ezen a téren.

 

Míg az idei év eleji adatok alapján az idegenforgalom növekedést mutatott, és optimizmussal nézhettük a számokat, addig a június visszaesést hozott a külföldi turisták számában. Ennek a hatását egyelőre a belföldi turizmus számai elfedik, ugyanis összességében növekedést hozott a június, 1,5 százalékkal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma. Ennek az éves eredményre kifejtett hatását majd jövőre láthatjuk az éves statisztikák tükrében.

 

A külföldi vendégek (németek, osztrákok, oroszok, és lengyelek) által eltöltött éjszakák száma ugyanakkor 1,4 százalékkal csökkent, a belföldi vendégek által eltöltötteké 4,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A britek továbbra is töretlenül rajonganak Budapestért, a belváros pedig egyre inkább telítődik Csehországból és az Egyesült Államokból érkező vendégekkel is.

 

 

Az OECD jelentése szerint 2018-ra a kelet-közép-európai régióba érkező kínai turisták száma elérheti a 3,7 milliót is, éppen ezért a fokozott együttműködés fontosságát fogalmazták meg mindkét oldalon, így még 2014-ben megalakult a Kína- Kelet-Közép-Európa Turisztikai Koordinációs Központ annak érdekében, hogy növeljék régiónk láthatóságát a potenciális kínai turisták körében. Itt olyan együttműködésekre kell gondolni, mint a turista célú vízumhoz kapcsolódó problémák kezelése vagy a közvetlen járatok biztosítása Kína és Kelet-Közép-Európa országai között.

 

A Kínai Turisztikai Hivatal idén március 4-én megnyitotta budapesti regionális irodáját, amelyre a keresleti oldal növekedése adott okot, ugyanis egyre több kínai érdeklődik Magyarország és a kelet-közép-európai országok iránt, és Kínában is várják a régióból érkező turistákat.