Bár a Tesco Global Áruházak Zrt. messze a legmagasabb forgalmi adatot mutatja fel a hazai kiskereskedelemben, az egy négyzetméterre jutó értékesítése 2008-ban csak a nemzetközi láncok középmezőnyéhez volt elég. A kereskedelmi felületek nagyságára vonatkozó Napi-becslés és a Nielsen által rendszeresen közölt forgalmi adatok összevetése alapján a brit lánc a rangsor ötödik helyén tanyázik, valamivel több mint egymillió forint/négyzetméter forgalommal. A cég 2006-ban még 1,21 milliós értéket produkált, vagyis a "kis teszkók" építése némileg visszavette az egy négyzetméterre jutó forgalmat. Így ezt a hálózatot a Penny Market és a Cora is megelőzi, de a Lidl e két versenytársnál is sokkal jobban teljesít. A német keménydiszkontot csak az Auchan utasítja maga mögé, amely majdnem 1,5 millió forint négyzetméterenkénti forgalmat hoz - ez az érték messze a legmagasabb a piacon. A Lidl-honfitárs Aldinál meglepő módon még soványka az egy négyzetméterre jutó forgalom, számításaink szerint a négyszázezer forintot sem éri el. Az Aldinál egyelőre a Match is jobb mutatóval büszkélkedhet, ám a korábban érkezett Lidl terjeszkedését és forgalomnövekedését alapul véve nem kizárt, hogy a német keménydiszkont is rohamléptekkel küzdi fel magát a következő egy-két évben.
A Napi nem számolta ki a magyar élelmiszerláncok és a Metro egy négyzetméterre jutó forgalmát, tekintve, hogy utóbbi cash&carry típusú, az előbbiek négyzetméteradatai pedig egyrészt nem hozzáférhetőek, másrészt a bolthálózat annyira heterogén, hogy átlagot is csak nagy hibaszázalékkal lehetne számolni. Az elemzésből a drogérialáncok is kimaradtak, miután élelmiszer-értékesítésük aránya elenyésző.
Az elemzők szerint nem meglepő, hogy az Auchan vezet ugyanis , a francia lánc évek óta a meglevő áruházainak hatékonyságnövelésére fordítja forrásait, míg például a Tesco, vagy akár a hatodik helyen álló Spar a terjeszkedésre fokuszál. A leggyorsabban terjeszkedő láncoknál azért lehet viszonylag alacsony az egy négyzetméterre jutó forgalom, mert az egy éven belül hálózatba lépő üzletek alapterülete már szerepel az adatokban, de az éves forgalom még nem. Ráadásul egy üzletnek 2-3 évre van szüksége, hogy "bejáratódjon". Hozzá kell tenni azonban, hogy noha az egy négyzetméterre jutó forgalom sokat elárul egy hálózat hatékonyságáról, a nyereségességre ebből az adatból még nem lehet következtetni - írja a Napi Gazdaság.
Menedzsment Fórum
