Noha sok helyen szemérmesen kezelik a kérdést, a kutatások azt bizonyítják, hogy az emberek jelentős része – aktív szereplőként, vagy egy kapcsolat környezetében tevékenykedve – tapasztalatokkal bír a munkahelyi intim kapcsolatokat illetően. Nem véletlen, hogy napjainkban komoly kutatások tárgyává vált a kérdés, illetve jelentős tanácsadó cégek is segítik a vállalatokat ennek szakszerű kezelésében, és a megfelelő munkahelyi kultúra kialakításában. Mint Peter Handel, a Carnegie Training egyik szakértője a BBC-nek kifejtette, a munkahelyi kapcsolatok esetén nem azok megléte fenyeget veszélyekkel, sokkal inkább az, hogy az emberek között a mellérendelt privát kapcsolatuk mellett nagyon gyakran egy alá- és fölérendeltségi munkahelyi kapcsolat is társul.
Ez a kettősség pedig sok konfliktus forrása lehet, hiszen csorbulhat a vezető tekintélye, aki enged a beosztottjának, mások viselkedése változhat meg, amennyiben értesülnek a kapcsolatról (és a munkahelyi pletykák a világon mindenütt előbb-utóbb elindulnak), esetleg a beosztott fél teljesítménye sínyli meg, akinek el kell játszania a munkahelyi szerepet, miközben „tudat alatt” egyenrangú a főnökével.
Tiltani vagy tűrni?Az egyes vállalatok eltérően kezelik a kérdést, nagyon gyakori, hogy a belső szabályzat kifejezetten tiltja a munkatársak közötti kapcsolatot. Ez azonban amellett, hogy hippokratikus, gyakran azzal a következménnyel is jár, hogy – amennyiben következetes a vállalat –tehetséges munkatársakat kell beáldozni a szabályok tiszteletben tartása érdekében. Egy másik jellemző céges filozófia, amikor általánosságban nem tiltják a munkahelyi kapcsolatokat, ám amennyiben közeli kollégák kezdenek viszonyt egymással, akkor az egyiküket áthelyezik. Itt is megvan annak a veszélye, főleg magasabb pozícióban dolgozók esetén, hogy a cég értékes embert veszít el, arról nem is beszélve, hogy ilyen megoldást csak a nagy cégek tudnak megvalósítani, náluk lehet cégen belül komolyabb cseréket végrehajtani.
A cégek szempontjából a bajokat tetézi, hogy - elsősorban az USA-ban, és egyes nyugat-európai államokban - egy munkahelyi kapcsolatot követő elbocsátás az ügyvédek számára gyakran felhívás egy keringőre, hiszen remek indokot ad egy szexuális zaklatás miatti per megindítására. Figyelemre méltó adat, hogy egy amerikai nőszövetség (National Organisation for Women) adatai szerint az Egyesült Államokban 50-75 százalék közé tehető a szexuális zaklatásnak kitett nők aránya. (Természetesen az ottani szabályozás miatt itt nem csak „valódi” kapcsolatokról van szó, hanem esetenként az olyan, "nyomulós udvarlásról" is, amin Magyarországon esetleg az emberek többsége csak nevet.)
Komoly jogi lemaradás van itthon
Ami a magyarországi helyzetet illeti, a jogvédők szerint komoly probléma, hogy semmilyen jogszabály nem ösztönzi a hazai foglalkoztatókat a munkahelyi szexuális zaklatás kiküszöbölésére. Ráadásul a magyar jogi szabályozás adós marad a fogalom egzakt meghatározásával, azonban a nemzetközi jog meglehetősen pontosan körülírja a fogalmat. Aki a zaklató munkatárs felelősségre vonását szeretné elérni, kénytelen bíróság előtt személyiségi jogi pert indítani. Elvi lehetőségként számos adódik, hiszen szexuális zaklatás esetén jogorvoslati lehetőséget több jogszabály biztosít. Így munkaügyi pert, személyiségi jogi pert, valamint - többek között - becsületsértés és zaklatás miatt büntető feljelentést is lehet tenni. Ezek végeredményeként, ha a bíróság a jogsértést megállapítja, elrendelheti annak az abbahagyását. Elégtételre (pl. nyilvános bocsánatkérésre) vagy a sérelmes helyzet megszüntetésére kötelezheti az "elkövetőt", végső soron pedig elméletileg kártérítést is megítélhet. A nehézkes bizonyítási eljárás miatt azonban a hazai jogi gyakorlatban valódi zaklatási ügy nem nagyon futott még végig.
Időnként eljutnak ugyanakkor ügyek egy másik jogorvoslati fórumra, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Ők azonban csak azt vizsgálják, hogy a munkáltató biztosítja-e az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő munkakörülményeket, munkafeltételeket. Emellett a hatóság is eltilthatja a zaklatót a jogsértés folytatásától és joga van bírság kiszabására is, kártérítésről azonban szó sem lehet.
