Mégis lehet védett kor
Az első pont, amiben megegyezés született, a védett kor intézménye - kezdte a beszámolót Czoma Sándor, az NGM államtitkára. Az eredeti javaslat szerint nem szerepelt ez az intézmény a törvénykönyvben. Az egyeztetések nyomán viszont megmaradna a kismamák és nyugdíj előtt állók esetében a védett kor, sőt akár a mostaninál szigorúbb formában is működhetne. Ugyan tudjuk, hogy ha valakit nagyon bevédünk, akkor pont az ellenkezőjét érheti el a szabályozás, ezért különösen fontos, hogy ez tényleg védettséget jelentsen - emelte ki Czomba.
A kismamákkal kapcsolatban lényeges változás lehet, hogy ezentúl a versenyszférában is bevezethetik, hogy a munkáltató köteles legyen részmunkaidőben visszavenni őt, ha újra munkába akar állni a gyermek születése után. Erre eddig csak a közszférában volt lehetőség, de örömteljes, hogy a munkáltatók hajlandóságot mutatnak a megegyezésre a kérdésben – hangsúlyozta az államtitkár.
A szabadságok terén is engedett a kormány
A szabadságokat érintően a tervek szerint ennek időtartamának elnyújtása szerepel a törvénykönyvben. Az új tervek szerint 10 munkanapot egybefüggően kell a munkavállalónak kiadni majd. Az alapszabadság 20 nap, a pótszabadság 10 nap, amin az egyeztetés követően nem változtatnak.
"Az eredeti javaslatunk szerint eltolódás volt ezek mértékében. A jelenlegi elképzelés szerint azonban maradna ez a sávos elrendezés. Viszont ötről hét napra növelnénk a munkavállaló saját hatáskörében eldönthető szabadság mértékét. Érdemben a szabadságot illetően a most hatályoshoz képest nem lesz változás" - fejtette ki Czomba Sándor.
A kérdéshez kapcsolódik a túlmunka szabadság formájában történő kiadása is, ami a munkáltatók körében valószínűleg nem lesz gyakran alkalmazott, hiszen a túlmunka esetében 50 százalékos pótlékot kell fizetni, míg a szabadságnál 100 százalékos ez az arány, így érthető módon számukra ez nem éri meg. Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló úgy dönt, hogy a túlmunkáját szabadság formájában szeretné megváltani, az érintett szaktárca szeretné törvényben rögzíteni ennek a lehetőségét.
Nem változik a próbaidő
A próbaidőt érintően a jelenlegi szabályozás maradna meg, tehát alapszerződésben foglalva 3 hónap, kollektív szerződésben pedig 6 hónap lenne a mértéke - árulta el az államtitkár. "Másik fontos pont a kártérítés mértéke, ahol mindkét oldalon anomáliák vannak. A jelenlegi szabályozás szerint a gondatlanságból elkövetett károkozás esetében két heti bérrel tartozik a munkavállaló, ezt azonban innen el kell mozdítani, hiszen ennek nincs semmi visszatartó ereje" - magyarázta Czomba Sándor.
Az államtitkár a műszakpótlékokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az új törvénykönyvnek nem célja, a munkavállalói bérek csökkentése. Javaslatokat szeretnének tenni arra vonatkozóan, hogy a délutáni műszakpótlékot átalányba, vagy a munkabérbe beépítve lehessen kezelni. Ez azonban még egyeztetés alatt álló kérdés, így további részleteket nem árult el az államtitkár, viszont közeledő álláspontokat említett, aminek eredményeként, reményei szerint jövő héten már megegyezés születhet.
Egyetlen kérdésben sem volt teljes elzárkózás egyik oldalról sem, bár vannak még megvitatást igénylő kérdések, hiszen a gondatlan károkozást követő kártérítést illetően jelenleg 3 hónap és 18 hónap közötti sávban érkeznek a javaslatok. "Reményeink szerint azonban jövő héten minden kérdésben sikerül megállapodásra jutni, és a következő hetekben már szeretnénk a javaslatot a kormány asztalára letenni" - árulta el az államtitkár.
Székely Sarolta
mfor.hu
