A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett jelentése szerint májusban az építőipari termelés volumene 15,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt. Az előző havihoz képest 4,0 százalékkal esett vissza a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Az év első öt hónapjában a termelés 10,8 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint meglepően nagy volt májusban a visszaesés. Hozzátette azonban, hogy havi szintén elég vegyesen alakulnak a mutatók. Az elkeserítő inkább az, hogy a negatív trend nem változik, egyáltalán nem látszik pozitív fordulat az építőiparban - mondta.
Suppan Gergely szerint az építőipar ágazatai közül az épületek építése nem fog beindulni a közeljövőben sem, ezt a kiadott építési engedélyek alacsony száma is jelzi.
Az elemző azt bíztatónak látja, hogy az új rendelések állománya felfelé mozdult. Ez főleg a vasúti felújításokhoz, illetve kommunális beruházásokhoz kapcsolódó, döntően uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek köszönhető, más területen nincs előrelépés - tette hozzá. Emlékeztetett arra: a 2005-ös évet bázisnak tekintve, már több mint 45 százalékot esett az építőipar teljesítménye.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) prognózisa erre az évre 8-10 százalékos visszaesést valószínűsít - mondta Koji László, a szervezet alelnöke. Kiemelte: ez már a hatodik rossz éve az építőiparnak.
Az ÉVOSZ arra számított, hogy a termelés csökkenése lassulni fog, ezért a májusi adatok kellemetlen meglepetést okoztak - közölte az alelnök. Hozzátette azt is: egyik hónapról a másikra nem lehet tendenciákra következtetni, pontosabb következtetések vonhatók le az első öt havi adatból, ami 10,8 százalékos visszaesést jelez.
A szakember felhívta a figyelmet arra: a 2011-es, illetve a 2012-es adatokat vizsgálva az látszik, hogy az építőipari termelés volumene csökkent, a rendelésállomány viszont minimális mértékben ugyan, de nőtt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szerződött munkák jelentős része nem valósul meg. Koji László szerint ennek alapvetően pénzügyi oka van: az uniós pénzek nem érkeznek időre, nincs meg a korábban várt saját forrás, a bankok továbbra sem vállalják a hitelezést, az ágazat likviditási helyzete pedig rendkívül rossz.
A vasút- és útfelújítások tárgyában megkötött szerződések növekedésének az egyik fő oka, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a közlekedési támogatásokra vonatkozó uniós források lehívásánál a korábban tervezett ütemhez képest jóval előbbre tart - közölte a társaság hétfőn, hozzátéve, hogy az összesen csaknem 2000 milliárd forintos keretből 1400 milliárd forint összegű fejlesztés már előkészítés vagy kivitelezés alatt áll.
A NIF tájékoztatása szerint a közútra, gyorsforgalmi utakra és vasútépítésre használható források 63 százalékát már sikerült lekötni, ennek az eredményeként épült meg az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakasza, valamint ennek keretében történek az M0-ás déli szektor bővítése.
A NIF közleménye kiemeli a vasúti fejlesztéseket, ahol az uniós források lekötése már 80 százalékon áll, a 600 milliárd forintos keretből 470 milliárd forintra már van előkészített, vagy elindított, kivitelezés alatt lévő beruházás. Ebből a pénzből újítják fel a Tárnok és Székesfehérvár közötti vonalszakaszt, amelyet ebben az évben át is adnak - tájékoztatott a NIF.
MTI
