Az MKB Bank felvásárlását érintően még a közgyűlésen a részvényesek tettek fel kérdést. Mint Csányi Sándor elmondta, a hazai piacon "nézelődnek", de folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban nem tartaná etikusnak, ha nyilatkozna. Bár konkrétumot nem árult el, de elmondta, hogy folyamatban van egy akvizíció, amely hamarosan lezárulhat egy olyan országban, ahol jelenleg kis részesedéssel bírnak. (Miután az ukrán és az orosz piacot érintően a közgyűlésen a várható nehézségekről beszélt a bankvezető, ezért valószínűsíthetően Romániában vagy Szerbiában kerülhet sor felvásárlásra).
Kapcsolódó cikkünk a közgyűlésről:
Csányi megmagyarázta miért nem 7000 forint az OTP
Szerb bankot vehet az OTP
Az akvizícióval kapcsolatban Csányi Sándor újságírói kérdésre elmondta, hogy a román bankpiacot vonzónak tartják. A lemaradásukat folyamatosan dolgozzák le, hiszen az átlagosnál gyorsabb itt a gazdasági növekedés. Az OTP éppen ezért stratégiai országnak tekinti Romániát, de itt megfelelő akvizíciós célpontot nem találtak. A horvát bankról azt mondta, hogy a most megszerzett pénzintézet jól kiegészíti az OTP eddigi tevékenységét, illetve fiókhálózatát. Szerbia vonatkozásában azt mondta Csányi Sándor, hogy végre sikerült az ottani tevékenységet termőre fordítani, és nyereségessé tenni a bankot. Ráadásul több bankcsoport kivonulni készül a szerb piacról, és így vannak eladó bankok is. (Wolf László és Csányi Sándor nyilatkozatából arra lehetett következtetni, hogy szerbiai bank felvásárlásáról lehet szó.)
A magyar piacra várhatóan nem fog belépni új külföldi szereplő, a piaci feltételek nem adottak ahhoz, hogy ezt eredményesen meg lehetne tenni. A magyarországi bankok között elvileg lenne olyan, amely át tudna venni más bankot, de ahhoz anyabanki segítség kellene, amelynek a gyakorlati valószínűsége kicsi. Az OTP elvileg megtudna több hazai bankot is venni, de ez már a versenyhatósági kérdéseket vethet fel. És ha az OTP így kiesik a pikxisből, akkor könnyen lehet, hogy az államnak kell majd átvenni/felvásárolni egy-két pénzintézetet.
Az árfolyamgát lehet a devizahiteleseknek a megoldás
Az MNB-bírságot a bank befizeti, az ügyfeleknek pedig visszafizetik a készpénzfelvételi díj miatt felszámolt összegeket. A jegybanki határozatot az OTP elfogadta. A GVH bírsággal kapcsolatban ugyanakkor azt hangsúlyozták a közgyűlésen, hogy igazságtalannak tartják, és pereskedni fognak ebben az ügyben.
A devizahiteles ügyről Csányi Sándor azt mondta, hogy a kormánnyal nem kezdődtek el a tárgyalások. A bankvezető azt gondolja, hogy nem lehet olyan megoldás, amely képes a teljes hitelállomány költségeit most elszámolni, tehát várhatóan nem lesz a végtörlesztéshez hasonló megoldás. Az árfolyamgát ráadásul a kormány és a bankok szerint is hasznos, a résztvevők között van ugyanis egy arányos teherviselés (ügyfelek, bankok, kormány), és a rászorulóknak is segíthet.
Az ukrán helyzettel kapcsolatban teljesen homályos a helyzetkép. A hitelek nem dőltek be tömegesen, a megnövekedett tartalékképzésre a hrivnya esése miatt volt szükség. Az ukrán menedzsment Csányi Sándor szerint jó munkát végzett, a mostani helyzet azonban a pozitív folyamatokat megakaszthatja. Az OTP azonban bízik abban, mindenkinek az az érdeke, hogy rendeződjön a helyzet, és ha konszolidálódik a politikai környezet, illetve Ukrajna megkapja az IMF-hitel további részleteit akkor eredményes lehet az ottani működés. Ukrajnát és Oroszországot is stratégiai helyszínnek tekinti a bank, hosszútávon mindkét országgal számolnak.
Az OTP helyzetét nem fogja érdemben módosítani az MNB tegnap bejelentett intézkedése - mondta el Wolf László újságírói kérdésre. A bank számára biztosított, hogy a kéthetes állományt át tudják tenni az új kéthetes konstrukcióba. Az általános gazdasági hatást viszont egyelőre nehéz felmérni a bank vezérigazgató-helyettese szerint.
mfor.hu
