Manapság már a szakmai konferenciákat is a válság határozza meg: mindenki keresi a válaszokat, a spanyol viaszt azonban még a marketing szakmában sem találta fel senki. Az mindenesetre megállapítható, hogy ha radikális változások még nem is történtek az elmúlt hónapokban, az utóbbi években kirajzolódott tendenciák felerősödtek a válság hatására.
Mint ahogy fogyasztási szokásaink sem változtak meg drasztikusan az elmúlt hónapokban, a termékek hirdetésének alapvető módosítására sem volt szükség. Jobban mondva szükség lenne rá, de nem a gazdasági válság miatt. Az a tény, hogy a fogyasztó már nem figyel a hirdetőre és a maga útját járja, régóta aggasztja a marketingszakembereket. Ennek ellenére nem csökkentek látványosan a diktáló televíziós szpotok vagy éppen a semmitmondó óriásplakátok.
Most azonban, hogy húzni kell a nadrágszíjon, jobban fog fájni minden egyes elpocsékolt fillér is, és ez talán ráébresztheti végre a marketingeseket arra, hogy a pontos célzás minden cél felett áll.
Dehát eddig is céloztunk!
Liptay Gabriella, a Magyar Telekom Lakossági Szolgáltatások Üzletágának kommunikációs vezetője - felismerve a fogyasztó új igényeit - megállapította, hogy mindenképp stratégiaváltásra van szükség. Minél jobban közelíteni kell a célszemélyekhez, és nagyon nem mindegy, hogyan tesszük ezt.
A Magyar Telekom előszeretettel alkalmazza innovatív módszereit, például a legnézettebb műsorokba férkőzik be, hol kevésbé, hol direktebb módon, de ügyelve arra, hogy csak minimálisan vegye el a reklámkerülő néző kedvét. Emellett például flash mobokat szervez, vezető márkáktól eddig szokatlan módon.
Liptay Gabriella szerint az új stratégia lényege az újszerű, erőteljes és releváns szórakoztató formában történő márkakommunikáció. Össze kell kapcsolni a médiakörnyezetet és az üzenetet, már nem alkalmasak a régi klisék. A szakember szerint nem került zsákutcába a szakma, csak új utakat kell találni a továbbhaladáshoz. Ennek alapja pedig a fogyasztó igényeinek minél teljesebb megismerése és tiszteletben tartása.
Félig tele vagy félig üres?
Kovács Barna, a Szonda Ipsos kutatásvezetője a lakosság és a vállalatok válsághoz való hozzáállását vizsgálta tavaly decemberben. A számok már akkor is megmutatták, hogy mind a lakosság, mind a vállalatvezetők köreiben realizálódott, hogy olyan válság van, melyet mindenki megérezhet a saját bőrén is, méghozzá hosszú időn keresztül.
Ugyan sok cikk szól arról, hogy krízis idején mindenki a marketingköltségeit húzza meg először, a kutatásból az derül ki, hogy a cégek "csupán" negyven százaléka csökkenti ilyen jellegű kiadásait. Több mint fele tehát inkább más területen farag le, vagy csak a hangsúlyokon változtat.
A rádió- és a közterület-hirdetések aránya nem fog jelentősen változni a jövőben, azonban a saját honlapok fejlesztése és a szakmai sajtóban megjelenő hirdetések terén még akár fejlődés is várható. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a BTL teret nyer az ATL rovására, bár ez a tendencia sem most kezdődik el.
Válság = lehetőség
Csomor Tamás, a DRAFTFCB igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb válság egyben lehetőség is. Több elemzést olvasva arra a következtetésre jutott, hogy azok a cégek növelték piaci részesedésüket a 29-es válság után, amelyek a krízis alatt is megtartották lojális fogyasztóikat, és hirdetések által újakat is szereztek.
Véleménye szerint a krízis nyertese mindenképpen az, aki a borús kilátások ellenére is képes hosszú távú fejlődésben gondolkodni.
GF
