Nem érheti hátrány azokat a vállalkozásokat, amelyek idáig még nem tettek eleget a TEÁOR-számok átforgatásával és bejelentésével kapcsolatos kötelezettségüknek. Akire pedig mulasztási bírságot rótt ki az adóhatóság, visszakapja a befizetett összeget. Továbbra is szükség lesz viszont az eddig át nem forgatott TEÁOR bejelentésére, áll a kormány módosító javaslatában. A törvényről december 15-én szavaznak a honatyák.
Hamarosan megszűnhet a zűrzavar a TEÁOR-kódok körül, miután a számok a jövőben kizárólag a vállalkozások működésével összefüggő statisztikai és adóigazgatási célokat szolgálhatnak majd, a cégjegyzék ezért a jövőben TEÁOR-mentes lesz.
Azok az – egyéni és társas - vállalkozások pedig, amelyeket a TEÁOR-mizéria következtében joghátrány ért, így különösen, ha a korábban kiadott, érvényes hatósági engedély visszavonására került sor, a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhetik az eredeti állapot visszaállítását, tudtuk meg Budai Bernadett kormányszóvivőtől. Már amennyiben a honatyák elfogadják a december 15-i szavazáson a kormány javaslatait, amelynek kiemelt célja a vállalkozások terheinek csökkentése.
Marad a bejelentési kötelezettség
A tervek szerint tehát a jövőben a cégjegyzékben statisztikai nómenklatúra nélkül - csak szövegesen - kell megjelölni a cégek tevékenységeit. A gazdasági társasági törvény módosítása úgy rendelkezik, hogy a cégjegyzékben minden olyan tevékenység - TEÁOR szám nélkül - megjelölhető, amelyet törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Az adóhatóságnak viszont már TEÁOR számmal kell bejelenteni a tevékenységeket, továbbra is szükség van tehát az át nem forgatott és idáig be nem jelentett TEÁOR bejelentésére.
A változtatást költség- és illetékmentesen a 2009-es adóbevallással együtt, elektronikus nyomtatványon kell majd bejelenteni az adóhatóság felé. E rendelkezés vonatkozik arra a magánszemélyre is, aki egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység mellett magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végez.
Mint ahogy az mfor.hu korábban már beszámolt róla, a 2008. január elsejétől új szabályozás érvényes Magyarországon a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét illetően, amely kezdetben nem kis bonyodalmat okozott az érintetteknek.
Idén januártól ugyanis az APEH, a cégbíróságok, valamint az okmányirodák automatikusan megváltoztatták az uniós előírásoknak – konkrétan az 1893/2006/EK rendeletnek - nem megfelelő kódokak, amely közel egymillió vállalkozást érintett, de körülbelül négyszázezer esetben a hatóságok nem tudták automatikusan elvégezni az újrasorolást, ezért azt az érintett cégeknek maguknak kellett elvégezniük. Erre eredetileg június 30-ig volt lehetőség, de ezt később december 31-re módosították.
Az eredeti időpontot azért kellett kitolni, mert a július 1-jei határidőt a vállalkozók jelentős része nem tudta volna betartani, mutatott rá korábban Bajnai Gordon gazdasági miniszter. Így sokan megúszták az 500 ezer forintig – egyéni vállalkozók esetében 200 ezer forintig - terjedő mulasztási bírságot.
Nem jár vissza az ügyvédi költség
Az egyik legfőbb gondot az okozta az érintetteknek, hogy számos esetben a kódok nemcsak a számozásban, de tartalmukban is változtak, így sokkal részletesebbek az előző rendszernél. A tevékenységi körök esetében például az eddigi „5262 Piaci kiskereskedelem” több kódra osztódik, így a TEÁOR ’08 szerinti 4781 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme, a 4782 Textil, ruházat, lábbeli piaci kiskereskedelme és a 4789 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme tevékenységi körökre.
A szakmakódok esetében pedig az eddigi "011303 Gyümölcstermelés" például a szakmakód '08 szerint 012201 Trópusi gyümölcs termesztése, 012301 Citrusfélék termesztése, 012401 Almatermésű, csonthéjas termesztése, 012501 Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése, valamint 012601 Olajtartalmú gyümölcs termesztése szakmakódoknak felel meg.
Az új kormányjavaslat azonban egyszerűsítené és átláthatóbbá tenné a TEÁOR-számok alkalmazását, számos más ország gyakorlatához hasonlóan azok csupán statisztikai és adóigazgatási célokat szolgálhatnának.
A javaslat fontos eleme, hogy nincs helye sem a cégbíróságok részéről, sem pedig az adóhatóság részéről szankció alkalmazásának avégett, hogy a vállalkozás nem tett eleget 2008. január és e törvény hatályba lépése közötti időszakban bejelentési kötelezettségének. Amennyiben ebben az időszakban szankció alkalmazását elrendelő határozat született volna, azt a cégbíróság, illetve adóhatóság megsemmisíti, a befizetett mulasztási bírság összegét pedig az adóhatóság visszafizeti a vállalkozás részére. A TEÁOR-kódolással kapcsolatban kifizetett ügyvédi munkadíjak azonban nem járnak vissza, miután azok nem minősülnek állami bevételnek, tudta meg az mfor.hu az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól.
A cégbíróság pedig várhatóan 2009. március 1-jéig hivatalból és automatikusan, külön végzés meghozatala és az érintettek értesítése nélkül törli a cégjegyzékből a TEÁOR-számokat.
Simon Rita
